Az államtitkár elmondta, hogy a tegnapi bukaresti közmeghallgatási rendezvény előtt már több ezer, írásban megfogalmazott kérdést regisztráltak a bukaresti szaktárcánál. Ugyanis a beruházó cég vezetői által az összesen 14 romániai közvitán megválaszolatlanul hagyott kérdéseket a résztvevőknek a minisztériumhoz kell eljuttatniuk, amely majd továbbítja azokat a céghez.

Korodi közölte, hogy jövő hétfőn Szegeden, kedden pedig Budapesten szervez a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) újabb közmeghallgatásokat azt követően, hogy ezek sorát Romániában, Aradon és Déván zárják.

Az államtitkár utalva Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter korábbi nyilatkozatára, megállapította, hogy a terv ellenzői részéről már eddig is elhangzottak olyan megalapozott kérdések, amelyeket egyelőre a beruházónak nem sikerült egyértelműen tisztáznia. Ezek közé sorolta az arany és ezüst kitermelése után a növény- és állatvilág tervezett visszatelepítését.

A bukaresti közvitán több felszólaló is firtatta, hogy a beruházó mennyi pénzt tervez költeni a természet rehabilitációjára, kevesellve a környezeti hatástanulmányban szereplő, erre a célra szánt 70 millió dollárt. John Aston, az RMGC alelnöke közölte, hogy egyelőre azért említettek ekkora összeget, mert nem létezik a világon az a bányaberuházás, amelynek kivitelezője a terv ilyen kezdetleges állapotában, mint a romániaié, képes lenne megmondani az erre a célra szánt összeget. Anélkül, hogy pontos összeget mondott volna, Aston arról biztosította a résztvevőket, hogy ennél több pénzt költenek majd a természet rehabilitációjára.

A román fővárosi lakossági fórumon körülbelül ötszázan vettek részt. A többnyire hurrogásoktól, bekiabálásoktól, tapsvihartól, „füttykoncerttől”, vagy különböző skandálásoktól kísért hozzászóló vitatkozó felek „kemény magját” egyrészt a Verespatakról érkezett, és a tervet támogató bányászok, másrészt pedig a különböző zöld szervezetek aktivistái alkották.

A cég vezetői igyekeztek megnyugtatni a természetért aggódó környezetvédőket, kifejtve, hogy a lehető legbiztonságosabb technológiával dolgoznak. Emlékeztettek, hogy a beruházás számos munkahelyet teremt Verespatakon, emellett Románia is jelentős gazdasági hasznot húzhat az ásványkincsek kitermelése után járó nyereségből, illetve a terv kivitelezése alatt beruházott összegekből.

Az RMGC-sek azt hangsúlyozták, hogy a romániai terv nem egyedülálló, a világon más négyszáz olyan bánya létezik, ahol az általuk is tervezett ciános technológiát alkalmazzák.

Rendbontás a bukaresti eseményen nem történt, mivel az időnként magukból kikelt, egymáshoz fenyegetően közeledő feleket a nagy számban jelen lévő rendfenntartók visszatartották.

A kanadai-román RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját szeretné megnyitni Verespatak mellett. A helyszínen legalább 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt a föld.