Irán nehézvizes atomreaktort épít a fővárostól mintegy 200 kilométerre délnyugatra fekvő városban. Az üzem plutónium mellékterméke felhasználható lenne atomrobbanófejek előállítására. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) még februárban határozatban kérte Teheránt, hogy "gondolja meg" a jelentős mennyiségű plutónium előállítására alkalmas reaktor építését.

"Az araki nehézvízüzem felavatása újabb nagy lépés Irán elidegeníthetetlen jogának érvényesítése felé, amit a békés célú atomtechnológia megszerzése jelent" - idézte az állami televízió Hamid Reza Aszefi külügyi szóvivőt. Külföldi tudósítók egy kis csoportját iráni újságírókkal együtt elvitték szombaton Arakba, hogy jelen legyenek az államfői avatáson.
 
A Nyugat azzal vádolja Teheránt, hogy az atomfegyvergyártás technológiájának elsajátítására törekszik. Irán - a világ negyedik legnagyobb olajexportőre - viszont váltig hangoztatja, hogy célja csak az áramtermelés.

Egy magas rangú iráni atomügyi illetékes a héten hangsúlyozta, hogy az araki üzemnek csak a nehézvíztermelését indítják be, a reaktort nem. Érvelése szerint az üzem működésének ez a része nem használható katonai célra, ezért nem kötelezi őket a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) általi ellenőrzésre.

Egy nyugati diplomata elismerte, hogy a nehézvízgyártás nem fordítható katonai célra, mindamellett megjegyezte, hogy egy ilyen bejelentés az iráni atomprogrammal kapcsolatos jelenlegi nemzetközi erőpróba idején nem tekinthető konstruktív lépésnek.