John Aston, a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) környezetvédelemért felelős alelnöke a két ciántechnológiát alkalmazó projekt közötti különbségeket ismertetve kifejtette, hogy a verespataki jóval szigorúbb bányászati előírásoknak megfelelően, Magyarországtól sokkal távolabb helyszínen, nagyságrendekkel drágábban valósulna meg. 

A térség lakói által 95 százalékban támogatott bányaberuházás munkahelyeket teremtene, hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és oktatási tevékenységet látna el, azaz fejlődést eredményezne a vidéken - hangoztatta az alelnök a rendezvényen megjelent 300 ember előtt. 

A rendezvénynek helyt adó egyetemi előadóterem falaira a megjelent zöld szervezetek képviselői olyan transzparenseket helyeztek ki, mint például "Ne hagyjuk, hogy zagytározó legyen Magyarországból!" vagy "Amikor az utolsó folyóinkat is megmérgeztük, rájövünk majd, hogy a cián nem iható." 

John Aston szerint jól jellemzi a létesítmény biztonságát, hogy ugyan Románia legkevésbé földrengés érintette területén indulna a beruházás, mégis a terveknek megfelelően akár a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földmozgásnak is ellenállna a rendszer. Egy baleset valószínűsége 1:100 millióhoz. A területen a jelenleg zajló egyéb bányatevékenység nyomán folyamatosan az uniós határértékeket meghaladó nehézfém-szennyeződés éri a helyi patakot. Az RMCG vállalja azt, hogy az aranybánya beindulása esetén a patakot mentesíti a jelenlegi környezetterheléstől is.

Olajos Péter európai parlamenti képviselő a közmeghallgatás közönségének első felszólalójaként azt kifogásolta, hogy a beadott környezetvédelmi engedélykérelemben nem esik szó havária tervről. 

John Aston jelezte, hogy a környezeti hatásvizsgálat száz oldalas magyar nyelvű összefoglalója valóban nem tartalmaz utalást havária tervre, de azzal a teljes román és angol nyelvű dokumentáció 137 oldalon foglalkozik. 

Több felszólaló az esetleges baleset elhárításának és a szükséges kárpótlásoknak, illetve a bánya 20 éves működését követő rekultivációjának pénzügyi fedezetét firtatta. John Aston úgy vélte, hogy ezzel a kérdéssel korai foglalkozni. A biztosítékadás nem a környezetvédelmi engedély kapcsán felmerülő kérdés, hanem a működési engedélykérelem igénylésekor - mutatott rá, hozzátéve, hogy legkorábban 2009-ben lesz ez a kérdés aktuális. 

Egy matematikus egyetemista a Verespatakon fenyegető baleset valószínűségének kiszámolását kifogásolta. Szerinte a katasztrófa "nevetségesen" alacsonyan megállapított esélye csak a "laikusok elbűvölésére" alkalmas. John Aston hangsúlyozta, hogy nemzetközileg megalapozott számítások adják valószínűségszámításuk hátterét. 

Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének felszólaló elnöke az RMGC előadását egy jól működő, amerikai típusú PR-gépezet termékének nevezte. Jelezte, hogy a Titanic tervezői is valószínűleg olyan magabiztosak voltak, mint a cég környezetvédelmi alelnöke. 

Az elnök kérte a román környezetvédelmi tárca rendezvényen részt vevő képviselőjét, hogy ne engedélyezze az elsősorban román, de magyar embereket is veszélyeztető tervet. 

A beruházással foglalkozó közleményt adott ki Haranghy Csaba, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. Ebben egyebek között hangsúlyozza: "Az utóbbi időben tapasztalhattuk, mit jelent, amikor ivóvízbázisaink  szennyeződnek. Szerencsére ezek csak ritka események voltak, ahhoz azonban elegendőnek bizonyultak, hogy ráirányítsák a figyelmet a természeti adottságok védelmére. Fontos tehát, hogy mindannyian, akik felelősséggel gondolkodunk a vízellátásról, felemeljük szavunkat környezetünk védelméért" - fogalmaz a vezérigazgató. 

Álláspontja szerint a Verespatakon tervezett arany- és ezüstkitermelés olyan ciános technológiával valósítható meg, amely komolyan szennyezheti Románia és Magyarország vizeit, főként a Marost és Tiszát.