A magyar-szlovák határ bánrévei átkelőjétől mintegy 20 kilométerre, a történelmi Gömör és Torna vármegyék határán fekvő, zömmel magyarok lakta település polgármestere az MTI-nek azt mondta: a gazdaságilag igen rossz helyzetben lévő dél-kelet-szlovákiai magyarlakta régiókban - főleg Rimaszombat, Rozsnyó, Tornaalja térségében - "megindult egy másik fajta asszimiláció".

Nincs az embereknek, főleg a magyar nemzetiségűeknek munkájuk, ezért kivándorolnak. Londonban, Dublinban magyar közösségek alakulnak, a fiatalok közül pedig lehet, hogy sokan soha többé nem térnek vissza sem Szlovákiába, sem Magyarországra. Sem a magyar fiatalok, sem a szlovákok. Ez a legnagyobb veszély - szögezte le, hozzátéve: ez ellen mint polgármester semmit nem tud mit tenni.

Dubovsky megítélése szerint a bajok alapvetően kétféle problémában gyökereznek. Egyrészt hatnak a nemzetiségiek közötti ellentétek - amelyek Jan Slotának, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert elnökének kijelentéseire vezethetők vissza -, másrészt pedig "kimutatható egyfajta gazdasági nyomor, amelyből csak a külföldre vándorlás a kiút".

"Találkoztam olyanokkal külföldön, akik már tíz évvel ezelőtt kivándoroltak, már azok is alig beszélnek magyarul, a gyerekeik pedig azt sem tudják, milyen a magyar kultúra. Szóval ez az igazán fájó" - magyarázta. Erre kellene odafigyelni a mindenkori szlovák kormányoknak - fűzte hozzá az évek óta 38 százalékos munkanélküliségi rátával küzdő Tornaalja polgármestere.