Az 1992-ben egyszer már véres katonai összecsapásba torkollott grúz-oszét konfliktus legutóbb a hét végén lángolt fel, amikor az oszét légvédelem eltalálta a grúz belügyminisztérium helikopterét. A megrongált és kényszerleszállást végrehajtott gép utasai között volt Irakli Okruasvili grúz védelmi miniszter is, aki a többi tbiliszti vezetővel együtt szándékos provokációnak minősítette a támadást.

„Nem sokáig engedjük meg az ilyen és ehhez hasonló akciókat” – közölte Okruasvili. Néhány órával a miniszteri nyilatkozat után dél-oszét források közölték: Grúzia katonákat és páncélosokat vezényelt a határ térségébe. Az oszét-grúz konfliktus miatt tovább romlik Moszkva és Tbiliszi viszonya is: a grúzok, akik a nyár elején nem adtak vízumot a térségben állomásozó orosz békeerőkhöz vezényelt új katonáknak, a hét végén nem engedték meg, hogy a tbiliszi orosz követség munkatársai Grúzia felől belépjenek Dél-Oszétia területére.

Moszkva több szempontból is kényes helyzetbe került: Dél-Oszétia lakosságának több mint háromnegyede orosz állampolgárságot szerzett az utóbbi években, így egy Oszétia elleni támadás esetén Moszkva aligha maradhat semleges. Dél-Oszétia vezetői egyébként Oroszországhoz, az Orosz Föderációhoz tartozó Észak-Oszétiához akarják csatolni a hivatalosan Grúziához tartozó területet. Moszkva egyelőre nem támogatja hivatalosan a határváltoztatást, ám több orosz vezető, köztük Vlagyimir Putyin orosz államfő is közölte: ha a Szerbiához tartozó Koszovó függetlenné válhat, akkor olyan precedens jön létre, amely alapján Dél-Oszétia, és a Grúziától ugyancsak kiválni akaró Abházia is elszakadhat Grúziából.

Németh András / Moszkva