ENSZ: sok bántalmazás éri a női bevándorlókat

Bár a bevándorló nők nagy mértékben hozzájárulnak mind a kibocsátó, mind a befogadó országban élők jólétéhez, új életük sok kockázatot is rejt - mondta Brendan O'Brien, az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) Stratégiai Tervezési Irodájának vezetője.

Tavaly a migráns nők 232 milliárd dollárt küldtek származási országukba, amelyből 167 milliárd a fejlődő országokba érkezett - tette hozzá Brendan O'Brian. Szakértők szerint azonban a tényleges összeg ennél sokkal magasabb. Az ENSZ-jelentés kitér arra is, hogy miközben a fejlődő országok törékeny egészségügyi rendszere az elvándorlás egyik fő oka lett, tömegesen vándorolnak ki a szegény országból az egészségügyi dolgozók, elsősorban az ápolónők. Becslések szerint 2008-ban Nagy-Britanniának 250 ezer ápolónővel többre lesz szüksége, 2020-ban pedig egymilliónál is több ápolónői állás lesz betöltetlen az Egyesült Államokban. Néhány fejlődő országban ma már tíznél kevesebb ápolónő jut százezer emberre.

A női bevándorlók rendszerint leginkább háztartási munkát vállalnak a befogadó országban. A jelentésből kiderül, hogy a világ minden részéről panaszok érkeztek az alkalmazottakkal kapcsolatos visszaélésekről, testi és lelki sértésekről vagy egyéb kizsákmányolásról. A nőket különösen az embercsempészet fenyegeti, amely ma a harmadik legnagyobb hasznot hozó illegális ágazat a kábítószer- és a fegyvercsempészet után.

A konferencián Végh Zsuzsanna, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója elmondta, hogy Magyarország a nyolcvanas évek végétől vált befogadó országgá. Ennek főleg a romániai forradalom és a délszláv válság volt az oka.

„A rendszerváltás után, a határok nyitottabbá válása után Magyarország egyszerre volt tranzit és befogadó ország, és ez a helyzet ma sem változott, bár az Európai Unióhoz való csatlakozás után a tranzit szerep háttérbe szorult a befogadó szereppel szemben” - magyarázta a főigazgató.

Évről-évre nő azoknak a száma, akik legálisan érkeznek Magyarországra - tavaly több mint 46 ezer külföldi kért tartózkodási engedélyt, ami öt százalékos emelkedést jelent. A családegyesítés miatt érkező külföldiek hatvan százaléka nő, míg a munkavállalók között ez az arány csak 37 százalék. A főigazgató szerint szükség van egy átfogó, migrációs stratégia kidolgozására, amihez a forrást az Európai Menekültügyi Alap is támogatja.