„Alapvető fontosságú, hogy a (szerb) kormány most teljesen a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésre összpontosítson, aminek el kell vezetnie Ratko Mladics letartóztatásához, és a hágai bíróságnak való kiadatásához” - közölte Olli Rehn.

A bővítési biztos egyértelművé tette, hogy az EU-t nem lehet zsarolni, rávenni a társulási tárgyalások folytatására olyan fenyegetésekkel, hogy a további feltételszabás esetén megbukhat az Európa-barát Kostunica-kormány, és a radikális nacionalisták kerülnek hatalomra. Rehn leszögezte, hogy Brüsszel nem irányíthatja Szerbia politikáját, amint az EU-t sem lehet kívülről igazgatni.

A második legnagyobb szerb kormánypárt, a G17 Plus azzal fenyegetőzik, hogy kihátrál a kormánykoalíció mögül, ha szeptember végéig Belgrád nem újítja fel a Hágával szembeni dac miatt májusban megszakított tárgyalásokat a stabilizációs és társulási szerződés aláírásáról. Belgrád júliusban az EU elé tárta a Mladics elfogására irányuló cselekvési tervét, azt remélve, hogy annak láttán Brüsszel megváltoztatja álláspontját, de az EU-ban a tervben foglaltak megvalósítását várják.

Olli Rehn azután erősítette meg a Szerbiával kapcsolatos brüsszeli álláspontot, hogy az EU székhelyén tárgyalt Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökkel. Gruevszki a technokrata fiatalokból álló kormánya nevében gyors reformokat ígért a korrupció elleni harc érdekében és egészében a gazdaságban, azt remélve, hogy az EU októberben a jövő évre kitűzi a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Rehn azonban lehűtötte a várakozásokat, mondván, Brüsszel várja a szavak átültetését a gyakorlatba. „... nem szavakra vagyunk kíváncsiak, hanem cselekedetekre. Eredményt kell látnunk, mielőtt fontolóra vennénk a további lépéseket. A minőség fontosabb a gyorsaságnál” - mondta a bővítési biztos.