Az EU összesen 77,7 milliárd eurót fordít a vidékfejlesztési tervek támogatására. Ebből 28,5 milliárd konvergenciacélokra, a legszegényebb vidékek segítésére szolgál. Legnagyobb összeggel, 13,2 milliárd euróval Lengyelország, legkisebbel, 76,6 millióval Málta számolhat. Külön határozzák majd meg a jövőre belépő Bulgária és Románia „járandóságát”. Magyarország 2007 és 2013 között rendre 570,8, 537,5, 498,6, 509,2, 546,6, 563,3, illetve 578,7 millió euró támogatásban részesül a tervek szerint.

A támogatásokból a tagországok a vidék képének megőrzését, illetve fejlesztését segíthetik. Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság mezőgazdasági felelőse elmondta, hogy az összegekkel a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazat egy része, az erdőgazdálkodás, illetve a környezet védelme támogatható. Felhasználható új munkahelyek, illetve vállalkozások segítésére is a vidéki területeken. Az új tagállamokban bizonyos feltételek mellett az agrárvállalkozások versenyképessége is segíthető a keretből. Az összeg egy részét a helyi közösségek fejlesztésére szolgáló Leader programra kell fordítani. Az EU-tagállamoknak nemzeti vidékfejlesztési programokkal kell rendelkezniük a pénzek felhasználására.

A brüsszeli bizottság emlékeztetett arra, hogy új vidékfejlesztési politikájának legfontosabb elemei az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap mint egyetlen finanszírozási és programozási eszköz alkalmazása, új stratégiai megközelítés a vidékfejlesztésben (az EU prioritásainak egyértelmű szem előtt tartásával), megerősített ellenőrzés, értékelés és jelentéstétel, a tagállami és bizottsági felelősségi körök egyértelmű szétválasztása, valamint a tagállamok, a régiók és a helyi munkacsoport nagyobb beleszólási lehetősége a programok helyi igényekhez való igazításában.