Ha Nagy-Britannia a csütörtökön kezdődő csúcson is ragaszkodik a tervezett uniós külügyminiszter hatáskörének megnyirbálásához, akkor Spanyolország meg fogja akadályozni egy "állandó" uniós elnök posztjának létrehozását. Madridot ebben többek között José Manuel Barroso európai bizottsági elnök, valamint Portugália, Luxemburg, Belgium, Olaszország és Magyarország is támogatná - írja szerdai számában az El País diplomáciai forrásra hivatkozva.
Az Európai Unió soros német elnöksége kisebb engedményt tett az EU-alkotmány ügyében a szavazási súlyok rendszerének módosítását követelő Lengyelországnak. Noha a tagállamok elé terjesztett javaslatcsomagjában az eredeti alkotmányban szereplő "kettős többség" alkalmazását szorgalmazza, a kiszivárgott hírek szerint egy lábjegyzetben elismeri, hogy ezt az indítványt két delegáció (a lengyel és a cseh) ellenzi, s ezek azt akarják, hogy a kérdést vitassák majd meg az alkotmány helyére lépő szerződés megszövegezésével megbízandó kormányközi konferencián.
Ezt a német lépést - noha nem ad ígéretet a lengyel kérés teljesítésére, a további megvitatásra, s arra még kevésbé, hogy a kormányközi konferencián a "kettős többség" helyett majd a Varsó által szorgalmazott számítási módot fogadnák el - az előkészítő tárgyalásokkal megbízott egyik lengyel delegátus ("serpa"), Marek Cichoki az országuk felé tett első lépésnek nevezte. Jaroslaw Kaczynski lengyel kormányfő pedig a Bild című német lapnak elmondta: "jelen pillanatban csak azt akarjuk elérni, hogy vita kezdődjön a szavazati súlyok elosztásáról".
A német elnökség javaslata a briteknek is felkínál egy engedményt. Miközben London ellenzi, hogy a rendőri és igazságügyi együttműködés területén növekedjen a minősített többséggel meghozható döntések száma (azaz csökkenjen az egyes tagok vétójogának hatóköre), a német dokumentum felveti annak lehetőségét, hogy a britek kimaradhatnak ebből az együttműködésből, ugyanúgy, mint ahogy kimaradtak például az euró bevezetéséből, vagy a schengeni övezetből. Ugyanakkor az EU alapjogi chartájának ügyében a német elnökség kitart amellett, hogy az jogilag kötelező érvényű legyen - miközben London ezt is elfogadhatatlannak mondja.
Berlin végül engedményt tesz a hollandoknak, akik a nemzeti parlamentek hatáskörének szélesítését sürgetik uniós kérdésekben: felveti, hogy hosszabbítsák meg azt az időszakot, amelyet az egyes országok törvényhozása kapna az uniós jogszabály-tervezetek megvizsgálására, annak eldöntésére, hogy ezek a dokumentumok nem sértenek-e nemzeti jogköröket. Ha e parlamentek legalább egyharmada ellenzi az uniós szabálytervezetet, az EU-bizottságnak azt újra meg kell vizsgálnia - s ha úgy dönt, hogy mégis fenntartja tervezetét, ennek okairól részletes indoklást kell adnia.
A kiszivárgott hírek szerint egyébként a serpák kedd esti brüsszeli tanácskozásán Nagy-Britannia tovább keményített álláspontján, azt követelve, hogy csökkentsék a jövendőbeli közös EU-külügyminiszter szerepét, hatáskörét, hivatalának méretét. Egy név nélkül nyilatkozó diplomata - aki ott volt az 5 órás tanácskozáson - ezt a közös EU kül- és biztonsápolitika felvizezési kísérletének minősítette, utolsó percben előterjesztett, mélyreható változtatási igénynek.
Egyes tisztségviselők szerint a brit felvetések a tanácskozást vezető soros német EU-elnökséget dühös reagálásra késztették, mondván: Tony Blair brit miniszterelnök ezeket a kéréseket soha nem vetette fel Angela Merkel német kancellárral folytatott közelmúltbeli találkozóin. Csakhogy Blair néhány napon belül távozik a miniszterelnöki posztról, s így a brit álláspont kialakításában egyre nagyobb szava van a kijelölt utódnak, Gordon Brownnak, aki jóval euroszkeptikusabb politikus. Ráadásul London azzal érvel: ha túl nagy engedményeket követelnek tőle, kénytelen lesz népszavazást kiírni az új, majdani szerződés ratifikálására, márpedig nagy az esély, hogy azt a brit lakosság többsége elvetné.
