A felhívást Hamid Karzai afgán elnökhöz intézte közel 200 vallási tisztviselő a nyugati Herát tartományban, s az országban egyre növekvő bűnözésre hivatkozva követelték a saría, így a halálbüntetés és a megkövezés ismételt alkalmazását.
A tálibok afganisztáni uralma alatt a saría volt érvényben, és a szélsőséges iszlamista rezsim 2001-ben történt megdöntéséig rendkívül szigorú büntetéseket alkalmaztak a közép-ázsiai országban: nyilvános kivégzéseket rendeztek, levágták a tolvajok kezét vagy lábát és megkövezték a házasságtörőket. Az iszlám törvénykezés gyakorlata ugyan nemzetközileg elszigetelte és népszerűtlenné tette a tálib rendszert, viszont jelentősen csökkentette a hazai bűnözést.
A nyugati országok által támogatott Karzai elnök hivatalba lépése óta mindössze egy kivégzést hajtottak végre, és a megkövezést, illetve a korbácsolást már nem alkalmazzák.
Egy héten belül két, egymásnak teljesen ellentmondó nyilatkozatot tett a honvédelmi tárca arról, hogy kerültek-e Szerbiába magyar harcjárművek. Mi történhetett valójában a BTR-ekkel?
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
A városi ügyvédi kamara szerint az embereket „önkényes, igazságtalan és törvénytelen fogva tartással fosztották meg szabadságuktól”.
Sok tekintélyelvű politikus régi, jól ismert módszere a kisebbségek kirekesztése, ám ez recept Magyarországon immár beleütközött a saját korlátaiba.
Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk a nyárra.
A feltételezett elkövetőt holtan találták meg.
Bekussol, sunyít, mentegeti magát, hazudik, lapul.
Csak egy vesztese volt a Pride-nak.
