A centrista elitlap szerint Kaszjanov kedden bejelentett távozásával a Másik Oroszország teljes mértékben elveszítette a demokrácia és a tiszteletre méltóság színezetét, amelyet (legalábbis a nyugati megfigyelők szemében) a volt miniszterelnök hozott ebbe az oly radikális közösségbe. „Lássuk be, koalíciónak nevezni egy olyan gyűjtőhelyet, amelynek alapját Eduard Limonov pártonkívüli hívei és Garri Kaszparov Polgári Egységfrontjának kisszámú aktivistái képezik, meglehetősen nehéz” – véli az újság.

A Rosszijszkaja Gazeta című kormánylap Kaszjanov elnöki ambícióiban látja a "rendszeren kívüli" ellenzék széthullásának okát. Az újság szerint Kaszjanov azért lépett ki a Másik Oroszországból, mert "elveszítette a reményt arra, hogy meg tud állapodni bajtársaival arról, hogy őt indítsák közös jelöltként az elnökválasztáson".

Az újság szerint nem valószínű, hogy a szociáldemokrata Jabloko és a liberális Jobboldali Erők Szövetsége pozitív választ ad Kaszjanov együttműködési felajánlkozására. A Jabloko és Jobboldali Erők Szövetsége ugyanis nem a jövő évi elnökválasztásra, hanem az idei decemberi parlamenti választásokra összpontosít, mivel be akar jutni az új összetételű Állami Dumába.

„(A két pártnak) ebben a törekvésében Kaszjanov nagyon is kétes segítőtársnak bizonyulhat, már csak azért is, mert egy emelvényen állt a Másik Oroszország botrányairól ismert vezetőivel, és együtt masírozott velük az egyet nem értők menetelésein” – véli a Rosszijszkaja Gazeta.

A közvéleményben nem keltenek különösebb érdeklődést a Másik Oroszország által szervezett utcai megmozdulások. A legfrissebb felmérés szerint az oroszoknak csak 4 százaléka követi figyelemmel az egyet nem értők meneteléseit, 51 százaléka nem is hallott erről soha semmit. A megkérdezettek 34 százaléka közömbösen viszonyul a megmozdulásokhoz, 27 százaléka nem támogatja, 13 százaléka helyesli, részt venni az akciókban pedig 4 százalék lenne hajlandó.

A VCIOM közvélemény-kutató intézet szociológusai a hűvös viszonyulást azzal magyarázzák, hogy az átlagpolgárok nem hisznek a politikai ellenzék tevékenységének törvényességében és tisztességében. A megkérdezettek 43 százaléka feltételezi azt, hogy széles körben jellemzi korrupció és más törvénysértések az ellenzéki pártok és mozgalmak tevékenységét.