A szlovák államnyelvről szóló új törvény készül Pozsonyban, ennek egyes rendelkezései a múlt század kilencvenes éveiben végbement "nyelvháború" rendhagyó intézményének, szlovákiai magyarok által csak "nyelvrendőrségnek" nevezett ellenőrzőrendszer bevezetésének szándékát sejtetik.
A szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA csütörtökön ismertette a szlovák kulturális minisztériumban készült tervezetet, amelyet a tárca a héten észrevételezésre már be is nyújtott a parlamentnek.
Az ismertetés szerint lehetséges, hogy az államigazgatásba pályázó munkavállalók "szlovák nyelvi teszteknek" lesznek kénytelenek alávetni magukat. "A felvételi feltételek között szerepeltetni szükséges az államnyelv gyakorlati és elméleti ismeretének nyelvtani kézikönyvekre és nyelvi tesztekre alapozott megfelelő ismereteit, nemkülönben a szlovák nyelvkultúrával kapcsolatos kérdéseket" - fogalmaznak a tervezet szerzői.
A kulturális tárca elvárásai szerint az új törvény "az államnyelv használatának és az államnyelvhasználatról szóló törvény megszegésének problémáit hivatott megoldani". Mint a SITA írja: "a szlovák írásbeliség komplex rendezésének megoldásához polgári kezdeményezések által is hozzá lehet járulni, és az ilyen kezdeményezéseket a tárca kész állami támogatásokkal előnyben részesíteni".
Figyelmet érdemlő kötelezettséget szabna a törvény a médiára és az összes felsőoktatási intézményre: a tárca elvárásai szerint a média kötelező időt és teret lenne hivatott szentelni "a nyelvkultúra nevelő-megelőző hatásainak". A felsőoktatás minden szintjének hallgatóit pedig "szakterminológiai és nyelvkultúrai kurzusok" elvégzésére kötelezné.
A tervezet szerint "a közszolgálati, esetleg a magánmédiában munkát vállaló személyek, illetve a pedagógusok a munkavállalás kezdetekor írásbeli kommunikációból tennének vizsgát" egy alkalmasságot vizsgáló testület előtt. A tárca a kereskedelmi és fogyasztói nyelvet, valamint a reklámok nyelvét is a szlovák nyelvhasználathoz való igazodás elvárásai szerint készül górcső alá venni. A központi államigazgatás szintjén úgynevezett terminológiai bizottságok vizsgálnák szakterületek szerint a személyek nyelvi alkalmasságát. Az állami intézmények a kulturális tárcával közösen szervezett, rendszeres nyelvkurzusokon képeznék tovább az alkalmazottaikat annak érdekében, hogy megfelelő módon tudjanak igazodni "a Kis szlovák értelmező szótárban, a Szlovák helyesírási szótárban, valamint a Szlovák kiejtési szótárban" rögzített szabályokhoz.
A szlovák államnyelvről rendelkező új törvény a helység- és utcanevek szlovák nyelvi szabályokhoz igazodó írásmódra kötelezné az önkormányzatokat.
Bárdos Gyula, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője a tervezetet kommentálva azt mondta: "A rossz emlékű nyelvháború vesztett csatáját kiheverni képtelen Szlovák Nemzeti Párt (SNS), élve kormányzati pozíciójával, ismét felmelegíti régi ambícióit, azt demonstrálva, hogy addig nem nyugszanak, amíg meg nem valósul a legszentebb ábrándjuk, hogy az országban az utolsó emberig mindenki csakis szlovákul beszél."
Nem elsőprideozó, szinte minden eddigi felvonuláson is ott volt Kőszeg Ferenc, ám a legendás ellenzéki a HVG-nek azt mondta, most „több százezren voltunk, akik azt üzentük a NER-nek, hogy a társadalomnak elege van az uszításból, a fenyegetésből, a hatalmi arroganciából”. Kőszeg Ferencet a jövő évi választásokról és a Fidesz trükkjeiről is kérdeztük.
Magyarország minden különösebb ellenállás nélkül megszavazta a szankcók meghosszabbítását. Ennek a csomagnak a csomag legnagyobb tétele az Orosz Központi Bank európai bankokban fellelhető vagyonának zárolása.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
Ha a kérelem átmegy, akkor csak Mészáros vagyonkezelője nyomtathatja majd például pólóra a kifejezést.
