szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A valódi munka csütörtökön kezdődik, Horvátországos és Albániát biztosan meghívják a katonai szövetségbe.

Megkezdődött a NATO csúcsértekezlete szerda este Bukarestben: a huszonhat tagország állam-, illetve kormányfőit Traian Basescu román elnök látta vendégül a háromnapos tanácskozást megnyitó munkavacsorán. Magyarországot Gyurcsány Ferenc kormányfő képviseli.

Szerda este Bukarestben párhuzamosan két másik fogadást is rendeznek. A román államfőhöz hasonlóan Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is vendégül látja a kormánynak otthont adó Victoria-palotában a küldöttségek tagjait. Összesen kilencszáz személyt várnak a szervezők. Ez idő alatt a 3500 akkreditált újságíró sem unatkozik, őket Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke hívta meg vacsorára.

A NATO-csúcson a tényleges munka csütörtökön kezdődik, a résztvevők akkor látnak hozzá a napirenden szereplő, világpolitikai kérdések megvitatásához. Szó lesz egyebek között Ukrajna és Grúzia meghívásáról a tagsági cselekvési terv keretei közé. Meghívást kap a tényleges tagságra Horvátország és Albánia, Macedónia viszont még mindig függőben van.

Pénteken tartják a NATO-Ukrajna és a NATO-Oroszország Tanács ülését, ez utóbbin részt vesz Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A mostani NATO-csúcs az utolsó, amelyen az utolsó mandátumát töltő amerikai elnök részt vesz. George W. Bush szerdán kijelentette: az atomfegyverek ma már közös fenyegetettséget jelentenek ezért felszólította Oroszországot, hogy vegyen részt az ezzel kapcsolatos stratégiai együttműködésben, amelyről Putyinnal a csúcstalálkozón és később Szocsiban is egyeztetni kíván.

Háttér: Moszkva dörgedelmei megtették a hatásukat

Még el sem kezdődött szerdán a NATO csúcsértekezlete Brüsszelben, amikor már világos volt, hogy megtette a hatását az a Moszkvában felépített fenyegető színpadkép, amelynek eredetét két egykori szovjet tagköztársaság - Grúzia és Ukrajna - esetleges gyors NATO-csatlakozásában kell keresni.

A két államnak még - feltehetően legalább két éven át - türelmet kell tanúsítania, amíg bekerülhet az atlanti szövetség kapuja előtti utolsó "váróterembe". Az államfői mandátumának utolsó hónapjait töltő George Bush amerikai elnökből láthatóan hiányzott a politikai erő ahhoz, hogy rákényszerítse akaratát a katonailag az Egyesült Államok által uralt szövetségre.

Jól példázta ezt a német kancellár nyilatkozata. Angela Merkel a délutáni érkezéskor, még a bukaresti repülőtéren kijelentette: Berlinnek meggyőződése, hogy "még túl korai" Grúzia és Ukrajna felvétele a tagsági akciótervbe (MAP), a NATO-tagságot megelőző utolsó felkészülési szakaszba. Mindazonáltal hozzátette: vitán felül áll, hogy mindkét országnak meg kell adni "a csatlakozás perspektíváját". Merkel mellett korábban Nicolas Sarkozy francia államfő is mereven elzárkózott Grúzia és Ukrajna azonnali NATO-felvételének gondolatától.

Dacára annak a jelképes politikai erőnek, amellyel a NATO-tagság akcióterve bír, világos, hogy Grúzia és Ukrajna mind belföldön, mind a szomszédaihoz fűződő viszonyban komoly politikai problémákkal néz szembe. Ukrajna lakossága megosztott a reformok elfogadását illetően, a NATO iránti lelkesedés pedig enyhén szólva is korlátozott. Grúzia éles vitában áll Oroszországgal, amely támogatást nyújt a kaukázusi köztársaságtól elszakadni és függetlenné válni akaró két régiónak, Dél-Oszétiának és Abháziának.

Eltekintve attól, hogy az atlanti szövetség szükségtelenül venne a nyakába egy sor problémát, a német külügyminiszter még egy körülményt említett annak indoklására, miért kell váratni a két jelöltet. Ez pedig nem más, mint az, hogy tekintettel kell lenni Oroszországra. Egy német lapnak nyilatkozva Frank Walter Steinmeier leszögezte: Koszovó függetlensége, az amiatt kirobbant külpolitikai konfliktus után "nincs kényszerítő ok" arra, hogy a Nyugat újabb teherpróbának tegye ki Moszkvához fűződő viszonyát. A miniszter célzott arra, hogy Koszovó elismerésével a német külpolitika "a végsőkig elment" az Oroszországhoz fűződő kapcsolatok terén.

Ezt tudja Vlagyimir Putyin orosz elnök és utóda, Dmitrij Medvegyev is, aki májustól egy olyan Oroszország élére kerül, amely ismét az Egyesült Államokkal egyenrangú partnernek érzi magát. A vitás kérdések -  hagyományos fegyverzet leszerelése, rakétavédelmi pajzs, Koszovó, NATO-bővítés - dacára így mégis békülékeny hangúnak ígérkezik a NATO-Oroszország tanács pénteki ülése Bukarestben. A felek ugyanis időt nyertek: a NATO ahhoz, hogy megismerje az egy hónap múlva hivatalba lépő új orosz államfőt, Moszkva pedig ahhoz, hogy képet kapjon a novemberben megválasztandó új amerikai elnök politikai vízióiról.
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Bush új NATO-tagállamokat akar

A NATO-nak meg kell hívnia soraiba Horvátországot, Albániát és Macedóniát, nyitva kell hagynia kapuit Grúzia és Ukrajna előtt, nem veszítheti el Afganisztánt. Oroszországot pedig meg kell győznie, hogy csatlakozzék a rakétavédelmi pajzs létrehozásához. Erről beszélt Bukarestben George Bush amerikai elnök.

MTI Világ

Rumsfeld: a NATO-bővítést nem szabad halogatni

A NATO bővítésének folytatásáról további találkozók és egyeztetések mellőzésével haladéktalanul dönteni kell - szögezte le Donald Rumsfeld volt amerikai védelmi miniszter a The Wall Street Journal pénteki számában.

MTI Világ

Lengyelország támogatja Ukrajna NATO-tagságát

Lengyelország "abszolút mértékben" támogatja, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO tagsági akciótervéhez (MAP) - hangoztatta Donald Tusk lengyel kormányfő ukrán kollégájával, Julija Timosenkóval folytatott pénteki megbeszélése után közös sajtóértekezletükön Kijevben.