Az orosz lap tudósítója, Alekszandr Kuranov emlékeztetett: az ellenségeskedés az osztrák-magyar birodalom idejére nyúlik vissza, amikor Szlovákiát Budapestről irányították. A határok második világháború utáni átrajzolása folytán közel ötmillió magyar maradt Csehszlovákia területén, s közülük a negyvenes években százezreket kollaboráció vádjával Magyarországra üldöztek. "A szocialista időkben az ideológiai közösség elfojtotta az ellentéteket, de ezek az utóbbi közel 20 évben újra felszínre kerültek, érezhető feszültségi gócot teremtve Közép-Európában. A NATO- és EU-tagság nem zavarja a két szomszéd országot a komoly konfliktusokban" - írta a tudósító.

Az orosz lap megemlítette - és "provokatívnak" nevezte  - a Jobbik és a "jobboldali radikális" Magyar Gárda akcióit. Felidézte, hogy Budapesten a magyar szurkolókkal szembeni szlovák rendőri eljáráson háborodtak fel, s úgy vélte, csak olajat öntött a tűzre Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt vezetőjének kijelentése, amellyel Göncz Kinga magyar külügyminisztert Hitlerhez hasonlította.

"A szombati találkozó célja a kölcsönös meg nem értés jegének leolvasztása volt, de az újságírók a megbeszélés utáni sajtóértekezleten bocsánatkérés, vagy a baráti érzelmek hangoztatása helyett újra csak kölcsönös vádaskodásokat, valamint a saját ajtó előtti söprögetésre bíztató tanácsokat hallottak" - írta Kuranov.

"A két kormányfő találkozójának egyetlen eredménye, hogy bejelentették: kormányközi bizottságot hoznak létre a kétoldalú kapcsolatok fájó pontjainak kimutatására, és erősítik az igazságügyi és rendvédelmi szervek együttműködését a szélsőségesség és a nacionalizmus megnyilvánulásai elleni fellépésben" - írta keddi beszámolójában a Kommerszant, megemlítve, hogy a magyar sajtó "a süket és a vak párbeszédének" titulálta a találkozót.