Magyarok is akadtak az 1940. tavaszi, katyniként ismert tömeggyilkosság több mint 20 ezer áldozata közt. A tetteseket 1943-ban leleplező bizottságban pedig kulcsszerep jutott az MTA egyik tudósának.

"A tarkólövés a gestapós gyilkosok kedvenc módszere" - magyarázza a tömegsírról készített képsorokat az 1945-ös szovjet filmhíradó a krakkói utcán összesereglett embereknek Andrzej Wajda Katyn című filmjében. A lengyel rendező drámai alkotásának e jelenete pontosan rímel egy két évvel korábbira, amelyben a náci németek utcai propagandavetítésen ugyanezekkel a szavakkal a "bolsevikokra" hárították a felelősséget a több mint 20 ezer lengyel brutális meggyilkolásáért. A Magyarországon idén bemutatott Wajda-film nyitó képsorai is jelzik a kétféle megszállás ördögi szimmetriáját: 1939 szeptemberében a németek elől menekülő lengyelek egy hídon szembetalálkoznak a szovjet bevonulástól megrettent honfitársaikkal.

Berlin és Moszkva ugyanúgy képzelte el a mindkettejükkel meg nem támadási egyezményt kötött Lengyelország megszállását, ahogyan a külügyminisztereikről elnevezett 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékában az ország felosztását: a helyi elit nélkül. "A lengyelek felett csak egy úr lehet, s az az egy a német. A lengyel értelmiség összes képviselőjét meg kell semmisíteni" - írta egy 1940 októberi titkos feljegyzésében a német vazallusállam vezetője, Hans Frank, aki az egész főkormányzóságot "rezervátumként", "lengyel munkatáborként" képzelte el. Mindez összecseng a szovjet állambiztonsági vezér Lavrentyij Pavlovics Berija szavaival, aki "az összeesküvés és árulás megelőzése érdekében" már 1939 szeptemberében letartóztatandónak ítélte a földbirtokosok, a papság, a nemesség és a "kapitalisták" jelentősebb képviselőit is.

Harc nélkül tette le a fegyvert a német támadásnak egy hónapig ellenálló lengyel hadsereg több százezer tagja a honvédőket hátba támadó szovjetek előtt. Néhány tízezer katonának - a vezérkar utasítását követve - sikerült Romániába, illetve Magyarországra menekülnie. Bár Moszkva és Varsó közt nem állt fenn hadiállapot, a szovjet belügyi népbiztosság, az NKVD a lengyel katonai vezetőket - köztük az automatikusan tisztként behívott diplomásokat - számos, árulóként letartóztatott civillel együtt, hadifoglyokként szovjet területre hurcolta.

© HVG
A tisztek számára létesített szovjet lágerekben két magyar is raboskodott - derül ki a varsói Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács és a Terror Háza Múzeum néhány hete nyílt közös budapesti kiállításából. Egyikük, az 1897-ben Lengyelországban született, de magyar családból származott Oskar Rudolf Kuehnel századosi rangban hivatásos tisztként harcolt a németek ellen, majd szovjet fogságba esett, és a kozelszki NKVD-táborba került. A budapesti születésű kettős állampolgár Korompay Emánuel Aladár - a lengyel hungarisztika egyik úttörője, az első magyar-lengyel szótár szerkesztője - 1939-ben a Varsói Egyetemen dolgozott lektorként, de közben a magyar nagykövetség kultúrtanácsosi posztját is ellátta. Ő megúszhatta volna a tábort, hiszen "magyar állampolgárként és követségi alkalmazottként is kérhette volna felmentését, amikor behívták a lengyel hadsereghez" - hangsúlyozza a HVG-nek Kovács István történész-diplomata. De nem így tett, őt is foglyul ejtették, majd Sztarobelszkbe hurcolták.

Korompay Emánuel Aladár
© HVG
A két magyar sorsa letartóztatott társaikéhoz hasonló lett. 1940. március 5-én Berija és Sztálin is szignálta azt a dokumentumot, amely utasítást adott az oroszországi osztaskovi és kozelszki, illetve a mai Ukrajna területén fekvő sztarobelszki NKVD-táborok "megtisztítására". A lágerekből heteken át indultak a vonatok és a csornij voronoknak (fekete hollóknak) nevezett ablaktalan rabszállító teherautók a kijelölt kivégzőhelyekre, ahol az áldozatokat egyenként tarkón lőtték, majd tömegsírokba dobták. Kuehnelt 1940 áprilisában a Szmolenszkhez közeli katyni erdőben gyilkolták meg - később nála talált noteszében április 7-ei az utolsó bejegyzés -, Korompayt pedig egy harkovi fogdában lőtték le, és a közeli Pjatyihatkiban földelték el. (A háború borzalmai Korompay családját sem kímélték: egyik lánya Varsóban német bombatámadás áldozata lett, a másik a német államrendőrség, a Gestapo fogságában a kínvallatások elől öngyilkosságba menekült, felesége koncentrációs táborban halt meg. Csak legidősebb lánya élte túl.)

Oskar Rudolf Kuehnel
© HVG
A náci Németország 1941 nyarán megtámadta a Szovjetuniót, és Sztálin az év decemberében fogadta Wladyslaw Sikorskit, a londoni lengyel emigráns kormány miniszterelnökét, aki a "munkatáborokban és börtönökben fogva tartott legértékesebb embereink" sorsáról is faggatózni próbált. A generalisszimusz - tudható meg a Terror Háza kiállításán is közzétett visszaemlékezésből - azt felelte, hogy egy korábban megjelent amnesztiarendelet értelmében minden lengyelt szabadon engedtek, ha valakik mégsem tértek haza (Sikorski 4 ezer fős listával érkezett), azok feltehetőleg Mandzsúriába szöktek.

A cinikus és kevéssé hihető magyarázatot 1943 áprilisában csattanósan cáfolta, hogy a németek feltárták a több mint 4 ezer áldozatot rejtő katyni tömegsírokat. Az exhumálás során az említett Oskar Rudolf Kuehnel maradványait és személyes tárgyait is azonosították. A nácik által felkért, a tettesek azonosítását végző nemzetközi orvosszakértői bizottságnak egyébként magyar tagja is volt: a lőtt és szúrt sebek specialistája, a Törvényszéki Orvostani Intézet vezetője, Orsós Ferenc. A csoport egyebek mellett az általa kidolgozott úgynevezett dekalcinációs (mészvesztéses) módszer alapján jutott arra a megállapításra, hogy a tetemek legalább három éve nyugszanak a katyni földben, tehát a mészárlást csakis az oroszok követhették el.

A németeknek a sztálingrádi vereség után különösen fontossá vált, hogy az európai országokban élőket ráébresszék a "bolsevik veszedelemre", és éket verjenek a náciellenes szövetségbe. Ezért a Joachim von Ribbentrop vezette német külügyminisztérium és Joseph Goebbels propagandaminisztériuma újságírókat, művészeket, hadifoglyokat utaztatott a hetekig nyitva hagyott tömegsírokhoz, bemutatva a kommunista rémtetteket, és zsinórban készítették az erről szóló híradásokat, filmeket. "A német propaganda képmutató felháborodása nem rejti el a világ elől a németek által elkövetett és folyamatosan tartó iszonyatos gyilkosságokat a lengyel nemzet ellen" - szólt a lengyel emigráns kormány erre kiadott nyilatkozata, amely szerint a németek "arcátlanul a kereszténység és az európai kultúra védelmezőiként" próbálnak fellépni. Tény: ezzel egy időben folyt például a varsói gettóban összegyűjtött százezrek Auschwitzba transzportálása. De nem kevésbé volt arcátlan a szovjet válaszpropaganda sem, amely a nácik "galád hazugságának és rágalmazó kitalációjának" minősítette a vádakat.

Orsós Ferenc a sírfeltáráson
© HVG
Mi több, miután az 1943-as év végére a katyni körzet ismét szovjet kézre került, az NKVD hozzálátott, hogy a másodszor is exhumált holttestek ruhái közt elrejtett hamisított dokumentumokkal a nácik nyakába varrja saját bűntetteit. A háború után tanúkat is sikerült szerezniük: az 1943-as nemzetközi orvosbizottság két tagja, a bolgár Marko Antonov Markov és a román Alexandru Birkle professzorok - feltehetőleg némi nyomásra - azt állították, hogy az időközben Nyugat-Németországba szökött Orsós bírta rá őket a jegyzőkönyvek meghamisítására. A nemzetközi szaktekintélynek számító professzort nem volt nehéz náciszimpátiával vádolni: 1941 júliusában a magyar parlament felsőházában elmondott beszédével meghatározó szerepe volt abban, hogy a harmadik, egyértelműen fajelméleti alapon álló zsidótörvényt a magyar parlament 65:53 arányban megszavazta. Orsóst emiatt fosztották meg 1945 nyarán akadémiai tagságától (HVG, 1994. február 26.).

Moszkva egyébként megpróbálta a nürnbergi per egyik vádpontjává is tenni a lengyel tisztek legyilkolását, ám ezt a nemzetközi törvényszék a szovjet vádjavaslat hibáira és ellentmondásaira hivatkozva megtagadta. Eközben az angolszász nagyhatalmak sem siettek a sötét ügy valódi felelőseit felkutatni. Csak a hidegháború időszakában, 1952-ben állt fel egy amerikai vizsgálóbizottság, amely kimondta az ügyben a sztálini diktatúra felelősségét.

Az igazság pillanatára azonban 1990 áprilisáig kellett várni, amikor Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár a tömeggyilkosságra vonatkozó, az NKVD-t terhelő dokumentumokat adott át az akkori lengyel államfőnek, Wojciech Jaruzelskinek. Lengyelországban 1995-2006 között publikálták az 1940-es év tavaszán folyt - immár helyszíntől függetlenül katyninak nevezett - mészárlások szovjet levéltárakból előkerült részleteit. Bár Korompay Emánuel Aladár holttestét sohasem azonosították, neve szerepel a Harkovban kivégzettek jegyzékében. (Egykori varsói lakhelyének falára már 1992-ben emléktábla került, és nevét 2002 óta a Varsói Egyetemen is hasonló mementó őrzi.)

Az egész katyni "ügy" azonban az Orosz Katonai Főügyészség 2004. szeptemberi, a vizsgálatot lezáró verdiktje szerint nem számít tömeggyilkosságnak, hanem "csak" emberélet elleni bűntettnek, ami mára elévült.

SCHWEITZER ANDRÁS

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Nagy nap lesz március 25. az Apple rajongóinak, de talán az utálóinak is

Nagy nap lesz március 25. az Apple rajongóinak, de talán az utálóinak is

Oroszországnak kémkedhetett a belga katonai elhárítás vezetője

Oroszországnak kémkedhetett a belga katonai elhárítás vezetője

Megvan Trump elnök első republikánus kihívója

Megvan Trump elnök első republikánus kihívója

Megjelent az Ellek magazin, a kétfarkúak családvédelmi kiadványa

Megjelent az Ellek magazin, a kétfarkúak családvédelmi kiadványa

Kommandósok fogták el őket, most mégis elsétálhattak a rabszolgatartással vádolt gádorosiak

Kommandósok fogták el őket, most mégis elsétálhattak a rabszolgatartással vádolt gádorosiak

Súlyos biztonsági hibát találtak a Xiaomi elektromos rollerében, életveszélyes lehet utazni rajta

Súlyos biztonsági hibát találtak a Xiaomi elektromos rollerében, életveszélyes lehet utazni rajta