Hat évvel a véres dárfúri konfliktus kezdete után a kartúmi kormány és az Igazságosság és Egyenlőség Mozgalom (JEM) szándéknyilatkozatot, egyfajta előzetes megállapodást írt alá arról, hogy szélesebb értelemben vett béketárgyalásokat kezdenek a köztük közvetítő Katar állam fővárosában, Dohában.

Az Igazságosság és Egyenlőség Mozgalom fogolycserében is megegyezett a szudáni kormánnyal. Mindkét fél kötelezi magát a szándéknyilatkozatban a polgári lakosság kímélésére és védelmére, a dárfúri menekültek hazatérésének segítésére, illetve arra, hogy a jövőben nem akadályozzák a nemzetközi segélyszervezetek aktivistáit a segélyek célba juttatásában. Tűzszünetet nem kötöttek a felek. 

A JEM szóvivője visszautasította azokat a találgatásokat, amelyek szerint a dohai szándéknyilatkozat és a tervezett béketárgyalások voltaképpen csak arra szolgálnak, hogy elejét vegyék a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze által népirtással vádolt Omar Haszan Ahmed el-Besir szudáni elnök elleni elfogatóparancs kiadásának.  

Más dárfúri  lázadócsoportok bojkottálták a dohai tárgyalásokat. Több is jelezte közülük, hogy semmiben sem érzi kötelezőnek magára nézve a dohai előzetes megállapodást. "A dohai egyezség kudarc, a dohai tárgyalássorozat időpocsékolás" - mondta például a Szudáni Felszabadító Hadsereg egy illetékese a francia AFP hírügynökségnek. 

A korábbi békeegyezségek mind meghiúsultak, nem utolsósorban éppen azért, mert nem minden érintett csoport vett részt a tárgyalásokon. Könnyen lehet, hogy ennek a mostaninak sem lesz folytatása, vagy legalábbis nem eredményez érdemi változásokat a helyszínen - vélik megfigyelők. 

A felek között közvetítő Hamad bin Dzsászim bin Dzsábir ász-Száni katari kormányfő mindenesetre hangsúlyozta az aláíráskor, hogy a megállapodás nyitva áll a többi lázadócsoport előtt is.  Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár "helyes irányba tett lépésként" üdvözölte a dohai egyezséget, és sürgette az ellenségeskedések mielőbbi beszüntetését.
    A dárfúri térség 2003 óta polgárháború színtere. A jobbára fekete-afrikai dárfúri törzsek küzdenek az ország arab többségét képviselő kartúmi kormány és a vele szövetséges arab lovas nomád milíciák ellen. Az ENSZ szerint 300 ezer ember halálát okozta eddig a konfliktus, és 2,7 millió embert kényszerített otthonának elhagyására. A menekültek zöme a szomszédos Csád területén telepedett le ideiglenesen. Kartúm tízezer halálos áldozatot ismer el.