A dán főváros tervei szerint 2015-ig 20 százalékkal fogják csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, 2025-re pedig a megújuló energiaforrások növekvő használatának köszönhetően teljesen szén-dioxid-semleges területté válnak. „Ez egy nagyratörő vállalkozás, ám azért akarjuk elérni a céljainkat, hogy segítsünk megállítani a globális felmelegedést, méghozzá a szén-dioxid-kibocsátás jelentős csökkentésével” – mondta el az AFP hírügynökségnek a környezetvédelemért felelős alpolgármester, Klaus Bondam.

Mivel majdnem lehetetlen vállalkozást jelent a teljes szén-dioxid-kibocsátás felszámolása, ezért a szén-dioxid-semlegesség jegyében a város úgy igyekszik csökkenti a kibocsátást, hogy a kiotói előírásoknak megfelelő beruházásokat támogat, amelyek mindenfelé a szennyezés mértékét hivatottak csökkenteni.

A főváros lakóinak, üzleti vállalkozásainak és energiaszolgáltatóinak arra való buzdításával, hogy támogassák a helyi önkormányzatot a „zöld főváros” tervének megvalósításában Bondam alpolgármester szerint reális célnak tűnik a kitűzött 2025-ös dátum. „Tisztában vagyunk vele, hogy ez sokba fog kerülni, ám készek vagyunk állni a költségeket, hiszen ez befektetés a jövőbe” – mondta az alpolgármester, aki szerint a városlakók mindannyian támogatják a tervezetet.

„Egyre nagyobb számban választják az olyan környezetbarát megoldásokat, mint a bicikli vagy az autóbusz használata a gépkocsi helyett. Ma a koppenhágai lakosok körülbelül 40 százaléka megy munkába biciklivel, és az ország többi részében élőkhöz képest sokkal alacsonyabb az általuk kibocsátott szén-dioxid mértéke” – tette hozzá.

Koppenhága szén-dioxid-semleges tervezetében ötven olyan konkrét kezdeményezés szerepel, mint például a város elektromos ellátásnak szélenergiával való biztosítása, vagy az elektromos árammal, illetve hidrogénnel hajtott autók bevezetése. A városi tanács idén nyáron fogja meghozni döntését a tervvel kapcsolatban. A szomszédos Norvégia és Svédország már korábban bejelentették terveiket arra vonatkozóan, hogy egész országuk szén-dioxid-semleges lesz, méghozzá 2030-as, illetve 2050-es határidőkkel.