Törökországi látogatásán az amerikai vendég igyekezett erősíteni az Egyesült Államok kapcsolatait az iraki és afganisztáni hadműveletek, valamint a közel-keleti rendezés szempontjából kulcsfontosságú szövetségesnek számító Törökországgal.
A török parlamentben mondott beszédében Barack Obama átfogóbb partneri viszonyt szorgalmazott hazája és az iszlám világ között. Egyúttal leszögezte: Washington célja az, hogy Izrael és a majdani palesztin állam békében és biztonságban éljen egymás mellett. Szembe ment Izrael új külügyminiszterének múlt héten kijelentésével, amely szerint hazáját nem köti a 2007. novemberi annapolisi megállapodás a majdani palesztin állam létrehozását célzó tárgyalások megkezdéséről.
"Lássunk tisztán: az Egyesült Államok határozottan támogatja a két állam, Izrael és Palesztina létrejöttét és azt a célt, hogy ezek békében és biztonságban éljenek egymás mellett" - hangoztatta most Obama.
Januári hivatalba lépése óta az amerikai elnök először járt muzulmán többségű országban, amely a jelentős NATO-tagállamok közül is egyedüliként iszlám többségű. A muzulmán világ, amely mély bizalmatlansággal szemlélte Obama elődje, George Bush tevékenységét, megkülönböztetett figyelmet szentel az elnök törökországi útjának.
Az amerikai elnök - aki januári beiktatási beszédében azt ígérte, kezet nyújt a muzulmán világnak - a török nemzetgyűlésben mondott beszéde nagy részét annak szentelte, hogy szorosabb köteléket szorgalmazzon amerikaiak és muzulmánok között. Az al-Kaidát és egyéb terrorszervezeteket olyan szélsőségeseknek festette le, akik nem képviselik a muzulmánok nagy többségét. Leszögezte: Washington nem áll háborúban az iszlámmal, s viszonyuk kulcsfontosságú annak érdekében, hogy visszaszorítsák a minden vallás által elutasított, a társadalom törvényein kívül eső ideológiát.
Obama úgy vélte, hogy Törökország segítséget nyújthat az izraeli-palesztin konfliktus rendezéséhez.
A török-amerikai viszony 2003-ben elhidegült, Ankara ugyanis ellenezte, hogy az Egyesült Államok vezette szövetségesek lerohanták Irakot. A két ország kapcsolatai azóta megszilárdultak, s Törökországra - az észak-iraki kurd lázadókkal való konfliktusa ellenére - kulcsfontosságú szerep hárul majd az iraki stabilitás fenntartása szempontjából, ha az amerikai katonákat kivonják az arab országból.
Obama a török elnökkel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtóértekezletén a török-amerikai viszonyt további erősítését szorgalmazta. Nyitottnak mutatkozott arra, hogy Ankara további amerikai támogatást kapjon a kurd szakadár lázadók elleni küzdelméhez, akik közül sokan Észak-Irakban állomásoznak. Támogatásáról biztosította a muzulmán Törökország csatlakozását a túlnyomórészt keresztény államok alkotta Európai Unióhoz.
Obama párbeszédre bátorította Törökországot és a vele feszült viszonyban lévő szomszédos Örményországot. Az amerikai elnök még választási kampányában megígérte: népirtásnak fogja nevezni a török katonák által 1915-ben az örmény lakosság körében véghezvitt vérengzéseket (ahogyan azt Örményország követeli). Obama most közölte, hogy véleménye nem változott. Törökország viszont kategorikusan elutasítja, hogy népirtásnak tekintsék a történteket.
