Állítólag megölték az ingusföldi szélsőségesek vezetőjét

A keddi orosz lapok azt írták: Umarov egyes források szerint a csecsen-ingus határon folyó harcokban szerzett sebesülésébe halt bele, mások szerint a sérült Umarovot szállító kocsit szétlőtte a szövetségi légierő, megint mások szerint egy különleges hadművelet során ölték meg. Holttestét a helyszínről állítólag katonák vitték el, akik az azonosítás és a boncolás eredményének hivatalos bejelentését a Kommerszant című lap szerint a június 11-i Oroszország napja ünnephez szándékoznak időzíteni.

Umarov halálának híre orosz és csecsen fegyveres testületi forrásokból szivárgott ki hétfőn, de keddig a hír csak közvetett megerősítést nyert, amennyiben csecsenföldi források szerint utóda a parancsnoki tisztségben egyik legközelebbi embere, Szupjan Abdullajev, a két csecsenföldi háború veteránja, volt tornatanár lesz. Ez az utódlási eljárást leíró dokumentumból derül ki, amely május 11-i dátummal, de csak Umarov sebesülését követően jelent meg a csecsen szélsőségesek Kavkaz-centr című honlapján.

Ahmed Zakajev ismert politikus, a csecsen emigráns kormány Londonban élő vezetője, aki tragédiának tekinti a mozgalom radikalizálódását, a Kommerszantnak azt mondta: Abdullajevet - ha ő lesz Umarov utóda - a csecsen vahabiták fő ideológusai irányítják majd, s nem kizárt, hogy régi követelésüknek engedve kinyilvánítja a vezetése alatt álló illegális fegyveres csoportok csatlakozását az al-Kaidához. A lap több szakértőt idézve azt írta: Umarov likvidálásától nem várható jelentős változás a kaukázusi helyzetben.

Doku Umarov 1964-ben született, és a grozniji kőolajipari egyetemen végzett. A nyolcvanas években elítélték gondatlanságból elkövetett emberölés miatt, majd egy másik gyilkosság miatt körözték. Később, 1994-96-ban aktívan harcolt Csecsenföldön. A szakadárok által kikiáltott "Icskerija" csecsen köztársaságban számos fontos posztot töltött be, de 1998-ben leváltották, emberrablásokban való részvétel miatt. A továbbiakban számos, nagy visszhangot kiváltó terrorakcióban volt része, így őt tartották a több mint 300 halálos áldozattal járó beszláni iskolai túszejtés irányítójának is.

2006 nyarán Icskerija elnöke lett, s 2007-ben meghirdette az orosz Észak-Kaukázus több köztársaságán átívelő muzulmán állam, a Kaukázusi Emirátus megalakulását, magát a kaukázusi muzulmánok emírjévé nyilvánította, dzsihádot - szent háborút - hirdetett Oroszország, Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Izrael ellen, s kilátásba helyezte a saríja bevezetését. Icskerija politikusai közül sokan nem értettek egyet ezzel, s egy hónappal később Icskerija parlamentje leváltotta elnöki tisztségéből. Azóta a Szövetségi Biztonsági Szolgálat többször próbálta különleges hadműveletek keretében elfogni, és a sajtó többször keltette halálhírét, de az ellene indított akciókat mindannyiszor túlélte. Az orosz szövetségi erők ölték meg Umarov elődeit is, köztük Dzsohad Dudajevet, Aszlan Maszhadovot és Sami Baszajevet.