szerző:
MTI

Az iráni elnökválasztás kimenetele kétszeres kudarcot jelent: egyrészt a közép-keleti ország demokráciája, másrészt az iszlám köztársaság és a Nyugat közötti viszony szempontjából - értékelte a voksolás eredményét a brit hírügynökség közel-keleti elemzője. Párizs szerint sem jó hír az iráni választás eredménye és a hatalom reakciója.

Mahmúd Ahmadinezsád, az őskonzervatív államfő győzelmét szakértők az uralkodó vallási körök célirányos manipulációjaként értékelik. Izrael állam deklarált ellenségének az elnöki poszton történt megerősítése ugyanakkor megnehezíti az amerikai kormány számára, hogy a párbeszéd érdekében Teheránnak tett ajánlatával haladást érjen el a nukleáris konfliktusban. "Azt hiszem, senki nem számított ilyen méretű csalásra - jelentette ki Karim Sadjadpour, a washingtoni Carnegie békealapítvány (CEIP) elemzője. „Ez nem választás volt, hanem válogatás. A tekintélyelvű rezsimek, mint például Szíria vagy Egyiptom legalább nem építenek föl ekkora demokratikus kulisszát, mint amilyent Iránban láthattunk. Visszatekintve úgy tűnik, hogy az egész választási hadjárat bohózat volt csupán. Hamenei ajatolláhnak (Irán legfőbb vallási vezetőjének) esze ágában sem volt beletörődni védence, Ahmadinezsád esetleges vereségébe."

A választási bizottság közlése szerint Ahmadinezsád a szavazatok 63 százalékát kapta, míg fő vetélytársa, Hoszein Muszavi mérsékelten konzervatív politikus 34 százalékot szerzett. Ez csaknem 2:1 arányú, fölényes győzelem, amelyet azonban Muszavi már a hivatalos eredmény közzététele előtt kétségbe vont, csalást emlegetve.

Megfigyelők a pénteki voksolás előtt arra számítottak, hogy Muszavinak a fiatal választók és a városi lakosság körében megnyilvánuló támogatása elég lesz a második választási forduló kikényszerítéséhez. Ahmadinezsád hívei főleg a városi szegények és a falusi lakosság köréből kerülnek ki.

Muszavi számos szabálytalanságot tett szóvá szombaton. Többek között azt, hogy nagyszámú választópolgár nem tudta leadni szavazatát, és hogy számos helyen nem állt rendelkezésre elegendő szavazólap. Ahmadinezsád viszont kizárta, hogy csalás történhetett volna, hiszen - mint állította - az összes elnökjelölt képviselői jelen voltak az ország 45 ezer szavazóhelyiségében.

Hihetetlennek tartja a két fő vetélytársra adott szavazatok közötti meglepően hatalmas különbséget a washingtoni székhelyű iráni-amerikai tanács elnöke is. Trita Parsi szerint "nehéz belenyugodni abba a gondolatba, hogy ez az eredmény mindenféle csalás nélkül alakult ki".

Parsi hozzátette: Irán a bénultság állapotába zuhanhat, ha Muszavi továbbra is kétségbe vonja a választás eredményét, és esetleg támogatást kap az uralkodó vallási osztály vezető képviselőitől. Ebben az esetben viszont nehézségekbe ütközhet az amerikai elnök próbálkozása. Barack Obama nemrég új fejezet nyitását kezdeményezte hazája és Irán viszonyában, és föltett szándéka, hogy ezen a téren haladást érjen el az év végéig. "Csakhogy nehezebbé válhat egyezkedni Ahmadinezsád személyében egy olyan elnökkel, akinek tekintélye csorbát szenvedett a hazájában" - mutatott rá Parsi.

Ez annyit jelentene, hogy Irán bénultságához járulhat Ahmadinezsád pozíciójának meggyengülése, miáltal Obama értékes időt veszítene. Nemrég elismerte ugyanis, hogy a washingtoni kongresszus, Izrael és a Perzsa-öböl menti arab államok részéről nagy nyomás nehezedik rá annak érdekében, hogy időben szabjon szoros korlátot Teheránnak tett ajánlatára. A nevezettek "türelme Obama stratégiájával kapcsolatban igen szűken behatárolt" - állította az iráni-amerikai tanács elnöke.

Megdöbbenésének adott hangot a szavazatok hivatalos megoszlásának láttán a londoni stratégia tanulmányok intézetének (IISS) szakértője is. Mark Fitzpatrick meglepőnek nevezte "a teheráni rezsim vakmerőségét, amellyel ekkora fölénnyel hozta ki győztesnek Ahmadinezsádot, holott a voksolás előtt éppen ellentétes tendencia rajzolódott ki".

A londoni szakértő csöppet sem derűlátó az iráni-amerikai viszony enyhülését illetően. "A (teheráni) rezsim keményvonalas vezetői a jelek szerint minden rendelkezésükre álló hatalmi eszközt bevetettek annak érdekében, hogy a posztján tartsák Ahmadinezsádot. Ennek legfőbb mozgatórugója kétségtelenül az attól érzett aggodalom volt, hogy elveszíthetik az uralmat Iránban olyan politika következtében, amelynek egyik jellemzője a hajlandóság a Washingtonnal folytatandó párbeszédre" - fogalmazott Kirkpatrick.

A Bush-kormány egy korábbi magas beosztású tisztségviselője szerint Ahmadinezsád győzelme és a nyilvánvaló csalás súlyos csapást mért Obama stratégiájára. Ezért aztán eljött az ideje újabb Irán-ellenes szankciók mérlegelésének.

"A remény egyik alapja az lehet, hogy ha Ahmadinezsád új kormányát az irániak nagy része illegitimnek fogja tekinteni, akkor a kormány arra fog törekedni, hogy elkerülje az újabb gazdasági kellemetlenségeket - fogalmazott Elliott Abrams, aki a washingtoni külügyi tanács tagja. „Ebből a szempontból a húsbavágó szankciók hatékony eszközt jelenthetnek, és a komoly tárgyalások felé terelhetik a rezsimet."


Az amerikai alelnök is kételkedik (Oldaltörés)


Joe Biden szerint kétséges az iráni elnökválasztás eredménye. Az amerikai alelnök az NBC televízióban vasárnap azt mondta, nem biztos, hogy a választás szabad és tisztességes volt. Meglepőnek nevezte azt a teheráni közlést, hogy Mahmúd Ahmadinezsád elnök a szavazatok több mint 60 százalékának megszerzésével nyert. Mint fogalmazott, nem biztos benne, hogy ez a szám pontosan tükrözi az iráni nép választását.

Biden a Meet The Press című műsorban úgy fogalmazott, az Egyesült Államoknak és más országoknak még tanulmányozniuk kell az eredményt, hogy pontosabb ítéletet alkothassanak.

"Egyelőre el kell fogadjuk ezt az eredményt, várnunk kell (...), de nekem nem tűnt egyértelműnek" - mondta, utalva arra, hogy Ahmadinezsád nem volt népszerű a városokban.

Zavargások Teheránban a választások után
© MTI


Az alelnök aggódik amiatt, ahogyan az iráni kormány a jelek szerint elnyomja a szólásszabadságot, és fellép az Ahmadinezsád újraválasztása ellent tiltakozó tömegekkel szemben.

Biden szerint sok kérdés van az iráni választás kapcsán, és az Egyesült Államoknak nincs elegendő információja ahhoz, hogy korrekt véleményt mondjon. Azt mindenesetre leszögezte: az Obama-kormány továbbra is annak elérésére törekszik, hogy véget vessen az atomfegyver megszerzését célzó iráni próbálkozásoknak és a terrorizmust támogató teheráni politikának.

Az NBC tudósítása szerint a Fehér Ház szoros figyelemmel kíséri az iráni zavargásokat, amelyek a választások után kezdődtek, valamint az esetleges választási visszaélésekkel kapcsolatos információkat.


Párizs szerint sem 'jó hír' az iráni választási eredmény és a hatalom reakciója (Oldaltörés)


Sem az irániak, sem a világ stabilitása szempontjából nem jó hír az iráni választások eredménye és az azt vitatóknak az üldözése - mondta vasárnap Nicolas Sarkozy francia államfő elsőszámú tanácsadója egy rádióinterjúban. Henri Guiano szerint "a zavargások, a letartóztatások, az emberek üldözése, börtönbezárása, megfenyegetése nem jó hír senki számára". Ugyanakkor "senki nem tudja innen megítélni, hogy történtek-e szabálytalanságok a választásokon" – tette hozzá.

Irán szombaton hivatalosan bejelentette, hogy a pénteki elnökválasztást a hivatalban lévő Mahmúd Ahmadinezsád nyerte a szavazatok 62,6 százalékával. Legfőbb riválisa, az egykori kormányfő (1980-88), Mir Hoszein Muszavi 33,75 százalékot kapott. "Ahmadinezsád itt marad, túlkapásaival, gyalázkodásaival együtt. Ez pedig nem könnyíti meg azok dolgát, akik számolni akarnak Iránnal, akik tisztelni akarják, és párbeszédet szeretnének folytatni vele" - hangsúlyozta az elnöki tanácsadó. Guiano emlékeztetett arra, hogy Párizs két feltételt szabott a párbeszédhez: Izrael elismerését és a nukleáris program nemzetközi ellenőrzésének elfogadását.

Szombaton a francia külügyminisztérium csak annyit jelzett, hogy Párizs "tudomásul vette" az iráni választás eredményét. Az éjszakai zavargások hírére azonban vasárnap a külügyminiszter már keményebb hangot ütött meg egy rádióinterjúban, és sajnálatát fejezte ki, hogy a "nyitást követően kissé brutális a reakció".

Bernard Kouchner szerint ez "nyomokat fog hagyni, az ellenzék szervezkedni fog". Véleménye szerint nem lehet megoldás az erőszak és a katonai aktivitás vég nélküli fejlesztése".

A Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő hetilapban megszólaltatott szakértők, a legjelentősebb francia tudományos kutatóintézet, a CNRS kutatói eltérően vélekednek arról, hogy történt-e csalás az iráni választásokon.

Azadeh Kian szerint meglepő az eredmény, és matematikailag elképzelhetetlen, hogy Ahmadinezsád ilyen nagy aránnyal nyert volna. A 85 százalékos részvételi arány ugyanis 26 százalékkal jelentősebb volt, mint 2005-ben, s szerinte ez az elnök újraválasztását megakadályozni kívánó nagy számú elsőválasztónak köszönhető. Az elemző szerint az is elképzelhetetlen - amit az iráni média jelentett -, hogy Muszavi szülővárosában ne szerezte volna meg a szavazatok többségét. A kampány utolsó napjai ugyanis soha nem látott ünnepi, nyílt és szabad hangulatban teltek Iránban, az Ahmadinezsád távozását kívánók bizonyosak voltak győzelmükben.

A másik szakértő, Bernard Hourcade viszont úgy véli: nem történt választási csalás, az utolsó tíz nap "zöld hulláma" nem volt elég egy 75 millió lakosú ország irányváltásához. Ráadásul szerinte Muszavi egyáltalán nem volt hiteles jelölt Ahmadinezsáddal szemben. A volt miniszterelnököt a reformpártiak az utolsó pillanatban "vették elő, mert nem akadt más. Erényei ellenére Muszavi csak egy pótkerék volt. És semmiképpen nem elegendő Ahmadinezsáddal szemben, aki igazi aktív politikus és a tud a néphez beszélni" - véli a kutató. Hourcade szerint az eredmény elsősorban azzal magyarázható, hogy Muszavi túlságosan Amerikai-barátnak tűnt az iráni választók számára, akik Ahmadinezsádban látják az Egyesült Államok méltó ellenfelét a nemzeti érdekek védelmére.

A választási eredmény valójában semmit nem változtatott az eddig helyzeten: az amerikaiaknak továbbra is egy reakciós ellenféllel kell számolniuk. Viszont ami egyben megnehezíti és egyértelművé teszi a nyugati világ feladatát: Ahmadinezsád megszilárdította helyzetét - mutatott rá Hourcade. Ezzel Azadeh Kian is egyetért, aki szerint a választást követően elkerülhetetlen az iráni rendszer keményedése.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Világ

Ahmadinezsád: megkérdőjelezhetetlen az elnökválasztás eredménye

Védelmébe vette Mahmúd Ahmadinezsád vasárnap a fölényes győzelmével zárult iráni elnökválasztást, azt hangoztatva: a voksolás tiszta volt, eredménye pedig - a tömeges választási csalással kapcsolatos vádak ellenére - megkérdőjelezhetetlen. Mir Hoszein Muszavi iráni ellenzéki elnökjelölt viszont a választási eredmény érvénytelenítését követeli.

MTI Világ

Irán: három halottja van a teheráni tüntetéseknek

Három reformpárti tüntető meghalt, amikor szombat este a rendőrök összecsaptak Teheránban a Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök újjáválasztása miatt tüntetőkkel - jelentette honlapján az al-Arabíja arab hírtelevízió. Az Európai Unió aggodalmának adott hangot az iráni elnökválasztás megrendezésének módja miatt.

Jóváhagyták Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank élén

Jóváhagyták Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank élén

Végre kedvére való interjút készítettek Kimi Räikkönennel

Végre kedvére való interjút készítettek Kimi Räikkönennel

Ezt sugározta a Szabad Európa 1956 októberében: most percről percre végighallgathatjuk a történelmi adást

Ezt sugározta a Szabad Európa 1956 októberében: most percről percre végighallgathatjuk a történelmi adást

Megerősítették a német határok ellenőrzését

Megerősítették a német határok ellenőrzését

Kína Gorbacsovja lehetett volna, de kihúzta a gyufát Teng Hsziao-pingnél

Kína Gorbacsovja lehetett volna, de kihúzta a gyufát Teng Hsziao-pingnél

Áttört egy álomhatárt a londoni kokainpiac: évi egymilliárd fontot költenek el

Áttört egy álomhatárt a londoni kokainpiac: évi egymilliárd fontot költenek el