Irán válaszút előtt: totális diktatúra vagy reformok?

A reformerek nem akarják felszámolni a teokrata iszlám államot, céljuk csupán az, hogy kissé hozzáigazítsák a maguk igényeihez. Valamivel nagyobb szabadság a mindennapi életben, valamivel nagyobb átláthatóság a médiumok jelentéseiben, valamivel szélesebb nyitás a kultúra területén, valamivel aktívabb párbeszéd a Nyugattal. A rendszer megdöntését és forradalmat viszont egyelőre nem forgatnak a fejükben a reformerek.

A másik lehetőség egy diktatúra létrejötte Mahmúd Ahmadinezsád irányításával. A hivatalban lévő elnök egy csapással véget vethetne az utóbbi évek reformtörekvéseinek, és durva erőszakkal csírájában fojthatna el minden tiltakozást - mutatnak rá teheráni források. Ez lenne a következménye annak, ha a biztonsági erők nagy vérontás árán levernék a demonstrációkat.

Ebben az esetben a Nyugatot "bűnösnek" állítanák be mint olyan felet, amely tüzelte a tüntetőket, a Nyugathoz fűződő kapcsolatokat Teherán befagyasztaná. Ahmadinezsád valószínűleg a legfelső szintű iráni hatóságok "áldása" nélkül is végrehajthatná a fenti lépéseket, dacolva azzal, hogy e körök esetleg távolról sem értenek egyet ilyen kemény fellépéssel.

Köztes útként merül fel ma egy harmadik forgatókönyv lehetősége: olyan rezsim, amely ugyan nem totalitárius, erőszakon alapuló diktatúra, ám jóval keményebb elnyomást alkalmaz, mint az utóbbi években. A biztonsági erők kipécézhetnék maguknak a reformerek és az egyes tüntetők fejét, hogy ezáltal eltántorítsák a további demonstrációktól a berzenkedő milliókat. Irán viszonya a Nyugattal romlana, de nem szakadna meg teljesen.

Az Őrök Tanácsa részlegesen beismerte, hogy voltak "szabálytalanságok" az elnökválasztás során. Ezzel kompromisszumos utat kínált a szemben álló feleknek: igaz, hogy néhány városban több szavazat került az urnákba, mint ahány választásra jogosult személyt bejegyeztek, ám ez a 3 millió szavazat nem befolyásolta döntő mértékben az eredményt. Az Őrök Tanácsa ezzel megpróbált mindkét félnek igazat adni: Ahmadinezsád így is győztes maradna, a reformereknek pedig igazat adna a testület a választási csalást illetően. Hogy ennek nyomán megnyugszik-e a helyzet, vagy még jobban elszabadulnak az indulatok, azt majd a következő napok és hetek fogják megmutatni.

Az utóbbi napokban lényegesen feszültebbé vált a helyzet az utcákon, miután orvlövészek célzott lövéssel leterítettek néhány tüntetőt. Meg nem erősített hírek szerint a tüntetések során megölt személyek száma nagyobb, mint a hivatalos jelentésekben. Más források viszont hamisítványnak tartják az interneten keringő videofelvételeket, amelyeknek az a céljuk, hogy felszítsák a tüntetők indulatait. Problémát jelent az is, hogy a demonstrációkról szóló értesülések sok esetben nem megalapozottak.