Rafszandzsani még hallgat az iráni belpolitikai harcban

Az Őrök Tanácsa hat világi és hat vallásjogászból áll. Ez a testület gyakorlatilag vétójoggal bír a nép által választott parlament fölött, hiszen bármely törvényt vagy tervezetet megvétózhat, ha úgy találja, hogy az nem egyeztethető össze az iszlám jogrenden alapuló alkotmánnyal. Az Őrök Tanácsának döntésétől függ a 86 tagú Szakértői Tanács összetétele is; ennek tagjait ugyan a nép választja meg, de csak azon jelöltek közül, akikre előzőleg áldásukat adták az "őrök".

Éppen a Szakértői Tanács felé fordul az utóbbi napokban külföldi megfigyelők érdeklődése. Ez a testület választja meg ugyanis Irán legfőbb vallási és politikai vezetőjét - és ugyanennek a tanácsnak van joga visszahívni az illetőt hivatalából. A Szakértői Tanács elnöke Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani, az iráni belpolitika meghatározó súlyú alakja, akinek fellépésétől igen sok függ a napok óta dúló iráni belpolitikai küzdelemben.

Bár a korábbi államfő 2005-ben vereséget szenvedett az elnökválasztáson, befolyása és népszerűsége Iránban változatlanul igen jelentős. A Szakértői Tanács elnökeként fontos közjogi méltóságnak számít, ám emellett nem lebecsülendő az a szerep, amelyet milliárdos üzletemberként játszik a gazdasági-üzleti életben. (Hatalmas pisztáciaültetvényeinek, illetve a termésből befolyó bevételnek köszönhetően Rafszandzsanit a világ leggazdagabb emberei között tartják számon.)

A német ZDF televízió értesülése szerint Rafszandzsani napok óta Kumban, a legjelentősebb iráni teológiai központnak otthont adó városban tartózkodik. Ez önmagában még nem meglepő, elvégre a Szakértői Tanács többnyire a síiták - Meshed után - második legfontosabb iráni zarándokhelyén ülésezik. A fehér turbánt viselő tanácselnök jelenlétének azonban állítólag az a célja, hogy a maga oldalára állítsa a nagyhatalmú testület tagjait. Mint hírlik, a síita hittudósok többsége ellenzi a klérus vezető szerepét az ország politikai életében. Egyúttal szkeptikusan szemlélik azt a személyi kultuszt, amely az utóbbi időben Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője körül kialakult. Rafszandzsani (akit megfigyelők az elnökválasztáson alulmaradt jelölt, Muszavi hívének tartanak) eddig kerülte az állásfoglalást a vitatott kimenetelű voksolásról, és a múlt héten távolmaradt a Hamenei által a teheráni nagymecsetben vezetett pénteki imától is. Ezt a magatartást megfigyelők Hamanei és (a választást nagy fölénnyel megnyerő) Mahmúd Ahmadinedzsád arculcsapásának tekintik.

Pedig Rafszandzsanit és Hameneit több évtizedes barátság köti össze. Ruhollah Khomeini ajatollah 1989. júniusi halála után Rafszandzsani volt az, aki lankadatlanul (és sikerrel) küzdött azért, hogy az iszlám köztársaság megalapítójának utódává Hameneit válasszák meg. Ám míg az utóbbi húsz évben Rafszandzsaniból mérsékelt molla lett, Hamenei a keményvonalasok táborához csapódott. Ő a legfőbb támogatója Ahmadinedzsád elnök radikális politikájának, amelynek következtében Irán 2005 óta még a korábbinál is nagyobb mértékben elszigetelődött a nemzetközi színtéren. Rafszandzsani ezzel szemben egy pragmatikusabb politika, az ország fokozatos modernizálása mellett áll ki, és hosszabb ideje szorgalmazza a nyitást az Egyesült Államok felé.

A négy éve hivatalban lévő államfőt - aki június 12-én újabb négy évre kapott bizalmat a választópolgárok többségétől - ráadásul Rafszandzsani halálos ellenségeként tartják számon bel- és külföldi megfigyelők. Ahmadinedzsád a "kisemberek" szószólójaként aratott meglepetésszerű diadalt 2005-ben, vereséget mérve többek között Rafszandzsanira is. A sikeres és gazdag üzletembert a színfalak mögött korrupcióval vádolja, és mindent elkövet, hogy megnehezítse a dolgát. Ennek egyik legutóbbi megnyilvánulása volt, amikor június 20-án egy teheráni tüntetésen egy napra őrizetbe vették Rafszandzsani lányát, Faezehet, az ismert nőjogi aktivistát, valamint négy további családtagját.

A ZDF nemrég Teheránból kiutasított közel-keleti tudósítója, Halim Hosny úgy vélte: ha Rafszandzsaninak sikerülne maga mellé állítani a Szakértői Tanács tagjainak többségét, akkor nemcsak Hamenei hatalmának vethetne véget, de egyben pontot tehetne Ahmadinedzsád politikai pályafutásának a végére is. Az előbbit látszik beharangozni az a korábban elképzelhetetlen körülmény, hogy a teheráni tüntetők egy része "Halál Hameneire!" kiáltásokkal vonult minap az utcára. "A választás körüli huzavona tovább csorbíthatja Hamenei vallási és politikai tekintélyét, főként a klérus tagja között. Ezáltal pedig még inkább függővé válik a Forradalmi Gárdisták támogatásától" - vélte Ali Nader, az amerikai RAND Corporation Irán-szakértője.

A pisztáciamilliárdos színrelépése mellett ugyanakkor szükség volna arra is, hogy Muszavi és reformer tábora megnyerje magának az iráni társadalom további rétegeit - például a nagy befolyással rendelkező teheráni bazár üzlettulajdonosait. Ha ez a két dolog bekövetkezik, akkor rövid időn belül nagy változások történhetnek Iránban - jósolta a ZDF tudósítója.