Hány válsággal tudnak egyszerre megbirkózni a világ vezetői?

Szardínia szigete helyett az alig három hónapja súlyos földrengés által sújtott L'Aquilában rendezik meg szerdától péntekig a G8 országok csúcstalálkozóját, melyen az Európai Unió reményei szerint az eddigi leghatározottabb klímavédelmi elköteleződésről szóló szöveget szignózzák a világ vezetői. Emellett olyan apróságok szerepelnek a kormány- és államfők agendáján, mint a globális segélyezési rendszerek reformja, az iráni és az észak-koreai atomprogramok, a terrorizmus elleni összehangoltabb küzdelem és az afganisztáni- pakisztáni biztonsági helyzet javítása. Mindezek mellett a G8-ak folytatni tervezik a nemzetközi pénzpiacok szabályozásának reformjáról szóló tárgyalásokat, melyeket legutóbbi áprilisi londoni csúcstalálkozójukon indítottak el.

A G8-ak – Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Németország, Olaszország, Japán, Oroszország, Egyesült Államok és Nagy-Britannia – mellett a találkozóra a botrányhős házigazda, Silvio Berlusconi olasz kormányfő meghívta Brazíliát, Indiát, Kínát, Dél-Afrikát, Mexikót, Nigériát és Egyiptomot is, akik a találkozó második napjától vesznek részt a tárgyalásokon. Mellettük természetesen helyet kapnak az asztalnál az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és egyéb nemzetközi szervezetek képviselői is.

Az állam- és kormányfők csoportképe az olaszországi G8-csúcs kezdetén © EPA

A csúcstalálkozó kapcsán a kínai elnök, Hu Csin-tao szerdára virradóan bejelentette, hogy az immár 156 áldozatot és ezernél is több sebesültet követelő ujgur tüntetések miatt idő előtt hazautazik Pekingbe, ezért nem vesz részt személyesen az üléseken. Az ANSA hírügynökség értesülése szerint azonban a kínai delegáció az államfő nélkül is részt vesz a G8-csúcstalálkozó munkájában.

Eltérő prioritások

Barack Obama amerikai elnök szerdán Rómában úgy vélte, fontos tárgyalni Iránnal és Észak-Koreával, hogy rábírják őket: mondjanak le a nukleáris fegyverkezésről. Az amerikai elnök leszögezte: ha az Egyesült Államok és Oroszország vállalja a saját felelősségét, nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség rábírja az olyan országokat, mint Irán és Észak-Korea, hogy ebbe az irányba tegyenek lépéseket, nem pedig abba, amely a fegyverkezési versenyhez vezetne. "Más módszerek is vannak, amelyekkel ezek az országok biztosíthatják a szuverenitásukat" - szögezte le az amerikai elnök, miután találkozott Giorgio Napolitano olasz elnökkel.

© EPA

Míg az Egyesült Államok elnöke mindenekelőtt a biztonsági kérdések kapcsán remél érdemi kérdéseket, addig Brüsszel a decemberben esedékes koppenhágai ENSZ-klímacsúcs előtt szeretne zálogot kapni a legfejlettebb államok elköteleződésére vonatkozóan. "153 napra vagyunk a koppenhágai klímacsúcstól, az idő repül, ezért valóban sürgető a közös elköteleződés írott formába öntése" – közölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az EB egyébként 1981 óta vesz részt teljes jogú tagként a csúcsokon.

Az EU azt szeretné, ha a részt vevő országok elköteleznék magukat a globális felmelegedés átlagosan 2 Celsius fok alatt tartásában. A klímatudósok nagy része szerint ugyanis ez az a küszöb, melyen belül még kezelhetőek a klímaváltozás emberiségre gyakorolt hatásai. Az Európai Bizottság valódi törekvése azonban egy olyan szöveg aláírása a G8-ak találkozóján, melyben a világ vezetői elkötelezik magukat a szén-dioxid-kibocsátásuk legalább 50 százalékos csökkentése mellett 2050-re az 1990-es szinthez képest. Ez a fejlett világ országaira nézve legalább 80 százalékos csökkentést jelent a szén-dioxid-kibocsátások terén, ami csakis az energiatermelés és a közlekedési rendszerek radikális átalakításán keresztül valósulhat meg, függetlenítve a világgazdaságot a fosszilis energiahordozóktól. „A legfontosabb téma, hogy kötelező érvényű csökkentési célokat fogadjunk el a fejlett világra vonatkozóan, melyek nélkül nem fogjuk tudni a fejlődő államokat a csökkentési célok elfogadására bírni” – mondta Barroso elnök.

A Greenpeace G8-csúcsért felelős szóvivője az EUObservernek nyilatkozva közölte, az államfőknek most lehetőségük van egy nagy lökéssel előre vinni a klímatárgyalásokat, bizonyítva, hogy komolyan veszik a klímaváltozás elleni fellépést. Ehhez azonban elengedhetetlen egy középtávú, 2020-ra megvalósuló 40-százalékos csökkentési cél kikötése is – mondta Beth Herzfeld. Az elfogadandó szöveg tervezetéből azonban sajtóértesülések szerint kikerült a középtávú csökkentési célok meghatározása, ami helyett az igen általános „középtávon robosztus csökkentési cél” szerepel.

Klímaszakértők szerint ennél is fontosabb kérdés a fejlődő államok csökkentési céljainak pénzügyi és technológiai támogatása, melynek kapcsán a Greenpeace évente 106 milliárd dolláros támogatásra vonatkozó ígéretet javasol a fejlett országoktól, az összesen szükséges 140 milliárd dollárból.

Élelmiszerbiztonság

A 2008-ban kitört globális élelmiszerválságról a gazdasági válság begyűrűzése nyomán igen keveset hallani, de a G8-ak most ezt is napirendre tűzik, méghozzá az EU részéről egy 1 milliárd eurós élelmiszertámogatási keret létrehozására téve javaslatot. Ez a legszegényebb országok farmerei termelésének támogatását hivatott segíteni.

A BBC forrásai szerint Barack Obama amerikai elnök ezt 3-5 milliárd dolláros támogatási kerettel fejelheti majd meg az afrikai éhezés leküzdésére.

Pénzügyi szabályozási reform

© AP

Végül a gazdasági válság kirobbanásáért felelős pénzügyi szabályozórendszerek reformjáról zajló vitát is folytatják a vezetők. Ennek keretében a bankrendszerek szabályozásának reformját javasolják a mostanihoz hasonló válság elkerülésére. Téma lesz a „mérgezett” papíroktól való megszabadulás a pénzpiacokon - elsősorban az EU-ban és az Egyesült Államokban. Tovább folyik az áprilisban javasolt új globális pénzügyi felügyelet szerepének erősítése, illetve a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank reformja a fejlődő államok szerepének erősítése mellett. A pénzügyi kérdésekről szóló megállapodások azonban elemzők szerint nem jönnek létre az olasz találkozón, a következő szeptemberi pittsburghi csúcson születhet róluk döntés.