Javier Solana mandátuma októberben jár le, és a spanyol ABC-nek nyilatkozva a kül- és biztonságpolitikai főképviselő világossá tette, hogy nem is kíván hosszabbítani. "Tízéves mandátumom volt, amit kitöltöttem" - hangsúlyozta a politikus, aki korábban más a spanyol külügyeket is igazgatta, és a NATO első embere is volt.

Az EUobserver szerint hivatali ideje alatt Solanának nagy kihívást jelentett, hogy hallassa hangját az uniós külügyekben, ahol a külügyi biztos és a soros tanácsi elnökség is igen aktív. Mindemellett a nagy tagállamok külügyminiszterei gyakran nem is segítették Solanát abban, hogy rálátása legyen a nagyobb volumenű ügyekre.

Éppen ezért eltartott egy ideig, amíg kül- és biztonságpolitikai főképviselőként kivívta magának azt a pozíciót, hogy az EU részéről ő maga lehessen az egyik főtárgyaló és szószóló például az iráni nukleáris konfliktusnál, amelynél Nagy-Britannia, Franciaország és Németország is vezető szerepet kívánt játszani.

Solanát általában nagy elismertség övezi, amiért valamennyi súlyt tudott adni a főképviselői pozíciónak - noha maga a poszt nem jár túl nagy hatáskörrel -, valamint azért, mert nem sértette meg a nemzeti szuverenitásukat ezen a területen féltő tagállamok érzékenységét sem.

Solana egyébként épp akkor távozik posztjáról, amikor az a majdan életbe lépő Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően nagyobb hatáskörrel bír majd. Utódja ugyanis az új EU-külügyminiszteri pozícióban, melynek elnevezése ugyanakkor továbbra is főképviselő marad, már alelnöke lesz a Bizottságnak, elnökölni fogja a külügyminiszteri tanácsüléseket, és az új uniós diplomáciai szolgálatnak is vezetője lesz.