A döntés - amelyet még jóvá kell hagyniuk az EU-tagállamok külügyminisztereinek - azt jelentené, hogy megszűnnének a hosszú, vízumért álló sorok Magyarország szabadkai és belgrádi konzulátusa előtt.

Mirko Cvetkovic szerb kormányfő szerint a szerdai javaslat nagyon sokat jelent Szerbia minden állampolgára számára, ám az országnak még nagyon sokat kell tennie az EU-hoz való közeledés érdekében.

Nada Kolundzija, a kormánykoalíciót vezető, Európai Szerbiáért nevű pártszövetség parlamenti frakcióvezetője is jó hírről beszélt, s - a Koszovóban élő, a vízumliberalizáció hatálya alá nem eső szerb állampolgárokra utalva - azt mondta, hogy a könnyítés Belgrád általi elfogadása nem jelenti Koszovó függetlenségének elismerését.

Megfigyelők szerint a vízumkötelezettség feloldása "süketek párbeszéde" formájában zajlik az EU és Szerbia között.

Szerbia alkotmánya kimondja, hogy Koszovó - amelynek függetlenségét az EU-tagállamok többsége elismerte - Szerbia elidegeníthetetlen része, s ezt minden vezető belgrádi politikus fennen hangoztatja. Az EU azonban a vízumfeloldás feltételévé tette, hogy Belgrád csak hosszú eljárás, alapos vizsgálat alapján adjon útlevelet az általa szerb állampolgároknak tekintett koszovói szerbeknek és albánoknak. Az Unió országai ugyanis félnek a függetlenségében támogatott volt szerb tartományból kiinduló emberkereskedelemtől, kábítószer- és fegyvercsempészettől.

Milos Aligrudic, a kormánypártból egy éve ellenzékivé vált Szerb Demokrata Párt parlamenti frakcióvezetője szerint a vízumkötelezettség eltörlése nem nevezhető a belgrádi kormány sikerének, mert az új rendszer nem vonatkozik Szerbia minden állampolgárára - vagyis a Koszovóban élőkre is.

Dragan Todorovic, az ugyancsak ellenzéki Szerb Radikális Párt frakcióvezetője szerint Szerbia a jelenlegi formájában nem élhet a vízumeltörlés lehetőségével, mert azt csak a sértetlen határai között létező, egész (tehát Koszovót is magába foglaló) állam fogadhatja el.

Az európai uniós vízummentesség miatt "bosnyák gettó" jön létre Bosznia és Hercegovinában, és a lakosság többségét adó muzulmán bosnyákok "másodosztályú állampolgárok" lesznek a saját országukban, mondta szerdán a bosznia-hercegovinai külügyminiszter.

Sven Alkalaj elmondta: a boszniai horvátok kettős (horvát és boszniai) állampolgárságuk révén már eddig is többnyire vízum nélkül utazhattak az EU országaiba. 2010-től az Európai Bizottság javaslatának értelmében a boszniai szerbek többsége is vízum nélkül léphet az Európai Unió területére, ugyancsak a kettős állampolgárság (szerb és boszniai) miatt.

Ennek következtében a lakosság többségét adó bosnyákok hátrányos helyzetbe kerülnek. A rájuk nem vonatkozó vízummentesség "új törésvonalat" hoz létre a balkáni régióban, "gettóba" zárja és a "másodosztályú állampolgár" szerepébe kényszeríti a bosnyákokat, holott ők adják az ország lakosságának többségét, mondta a miniszter.

Sven Alkalaj elmondta: azon akar munkálkodni, hogy az Európai Bizottság Bosznia és Hercegovinára vonatkozóan is vízummentességet javasoljon a tagállamoknak. Ez "igen határozottan jelezné", hogy az EU Bosznia polgáraira is számít, ami az eddiginél nagyobb ösztönző erőt adhatna a vízummentesség tényleges megadásához szükséges feltételek teljesítéséhez - mondta a boszniai külügyminiszter szerdán az egyiptomi Sarm-es-Sejkben, ahol az el nem kötelezett mozgalom 15. csúcsértekezletén vesz részt.