Az osztrák konzervatív újság szerint voltak földrészünkön olyan történelmi pillanatok, amelyeket ki kellett használni. Ilyen volt a vasfüggöny leomlása vagy az Európai Unió keleti bővítése. Ám ebben a történelmi környezetben akadtak olyan pillanatok is, amikor a felelős pozícióban lévők túllőttek a célon. Például Bulgária és Románia elhamarkodott EU-felvételekor. 2007-ben egyikük sem volt érett a tagságra - és ma sem azok.

Belépésük az unióba egyik fél számára sem fizetődött ki. Sem a két balkáni ország számára, amelyek azt remélték, hogy az EU segítségével, amilyen gyorsan csak lehet, felzárkózhatnak a Nyugathoz. Sem az uniós partnerállamok számára, amelyek így akarták biztosítani, hogy cégeik nagyobb kockázat nélkül üzletekhez jussanak Bulgáriában és Romániában. És az egész régió számára sem, amelynek országai - úgy is, mint potenciális tagjelöltek - hitelüket vesztették.

Az osztrák lap csütörtöki cikke az Európai Bizottság szerdai jelentésre reagál, mely szerint a reformok elégtelensége miatt továbbra is szigorú ellenőrzés alatt tartja Romániát és Bulgáriát – írja a BruxInfo.

Emiatt a két érintett országot továbbra sem vonják ki az úgynevezett együttműködési és ellenőrzési mechanizmus hatálya alól, amelyet 2007 elején éppen azért hoztak létre, hogy Szófia és Bukarest teljesítse korábbi – különösen az igazságügyi reform végrehajtása, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén tett – ígéreteit. Az eddigi eredményeket azonban a Bizottság nem tartja elég meggyőzőnek, éppen ezért további erőfeszítéseket sürget.

A Bizottság illetékes szóvivője ugyanakkor azt is világossá tette, hogy Brüsszel nem tartja szükségesnek a két ország szankcionálását amiatt, hogy továbbra sem felelnek meg a velük szemben támasztott minden elvárásnak. "A monitoring-jelentések segítik az előrehaladást. A mechanizmus nélkül nem tartanánk itt" - hangsúlyozta Johannes Laitenberger bizottsági szóvívő, aki arra is emlékeztetett, hogy az év végén lejár az utolsó határidő is, ameddig a csatlakozási szerződés értelmében az EU számos területen védzáradékokat alkalmazhat a két országgal szemben. Szerinte a védzáradék aktiválása nem lenne megfelelő eszköz, a Bizottságnak ugyanakkor a hagyományos eszközök továbbra is a kezében lesznek, hogy szükség esetén a két ország orrára koppintson.

Laitenberger egy újságírói kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy nincs közvetlen kapcsolat az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus és a két tagállam schengeni csatlakozása között, jóllehet - ismerte el - utóbbi kölcsönös bizalom kérdése is.

A Bizottság a szerdán nyilvánosságra hozott jelentésben Bulgáriának 21, Romániának pedig 16 különböző ajánlást fogalmazott meg.

A Bulgáriáról szóló jelentés pozitívumként emeli ki, hogy az ügyészség újjászervezésének és a módszertan megváltoztatásának eredményeképpen egyre több vádemelésre kerül sor, különösen az uniós támogatásokkal való visszaélések, csalások tekintetében, továbbá született már néhány büntetőítélet is a szervezett bűnözés elleni küzdelem jegyében. Bulgária továbbá elemezte a súlyos bűncselekmények elleni eljárások során előforduló késedelmeket, valamint ajánlásokat bocsátott ki a bírósági eljárások felgyorsítására. Ezeket részben már végrehajtották, és néhány ügyben gyors lezáráshoz is vezettek.

A bizottsági értékelés szerint azonban mindezek az eredmények még nem gyakorolnak hatást a bolgárok mindennapjaira: a lakosság ugyanis úgy érzékeli, hogy Bulgáriában az igazságszolgáltatás lassú és néha méltánytalan, néhány ügyészt és bírót pedig azzal vádolnak, hogy mások befolyása és beavatkozása alatt állnak. Bulgáriában még mindig sok gondot okoz az idejétmúlt büntetőtörvénykönyv és a mérhetetlenül sok alakisággal járó bírósági gyakorlat.

A Romániáról szóló dokumentum kiemeli, hogy a hatóságok az új büntetőtörvénykönyv és polgári törvénykönyv elfogadásával, valamint a bírósági eljárások reformjára vonatkozó javaslatok előterjesztésével hatékonyan reagáltak a Bizottság által a februári időközi jelentésben megfogalmazott aggodalmakra. Továbbra is kedvező a magas szinten elkövetett korrupciós ügyek felderítési aránya – ezeket kiegészítik a bíróságok és ügyészségek személyzeti helyzetének javítására irányuló lépések és az igazságszolgáltatás következetességének fokozására irányuló intézkedések (így például a főügyész által jogsértés miatt benyújtott felülvizsgálati kérelmek és egy munkacsoport által benyújtott ajánlások formájában). A nemzeti integritási ügynökség már működik, és jó eredményeket ért el a vagyonnyilatkozatok nyomon követése terén, bár az ügynökség által indított első bírósági ügyekben még nem született ítélet.

Mindazonáltal ezek a reformok ez idáig töredékesek maradtak, nem gyökereztek még meg, és a gyakorlatban is eredményeket kell felmutatniuk a román állampolgárok számára. A parlamentnek bizonyítania kell, hogy teljes mértékben elkötelezett a magas szinten elkövetett korrupció elleni küzdelem mellett. Továbbra sincsenek kezdeményezések a helyi korrupció kezelésére - írja a BruxInfo.