szerző:
MTA
Tetszett a cikk?

A nem hivatalos végeredmény szerint Hamid Karzai nyerte meg az afganisztáni elnökválasztást.

Az afgán választási bizottság szerdán jelentette be az eredményt, amelynek értelmében a leköszönő államfő a szavazatok 54,6 százalékát szerezte meg, azaz újraválasztását már az első fordulóban bebiztosította. Legjelentősebb ellenfele, Abdullah Abdullah volt külügyminiszter a leadott voksok 27,8 százalékával került a második helyre. A választási részvétel meglehetősen gyenge volt, a szavazásra jogosultak mindössze 38,7 százaléka, mintegy 5,9 millió ember járult az urnák elé augusztus 20-án.

Az eredmény mindaddig nem lesz végleges, amíg a választási csalásokat kivizsgáló testület rá nem bólint. A voksok egy részét újraszámolják, ez nagyjából minden tizedik szavazókörre vonatkozik, így még két-három hét is eltelhet a hivatalos végeredmény kihirdetéséig. Ha a bizottság elég sok szavazatot érvénytelenít, előfordulhat, hogy Karzai eredménye 50 százalék alá esik, akkor pedig második fordulót kell rendezni.

Karzai szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy csak egy "csoda" akadályozhatja meg az első fordulós győzelmet. Omar Vahid kijelentette: az adatok ismeretében rendkívül valószínűtlen, hogy a voksok újraszámolása felborítsa a végeredményt. "Ha csak nem történik csoda, mi győztünk" - mondta. A csalások és szabálytalanságok beárnyékolták a választást. Több tízezer szavazatot már érvénytelennek nyilvánítottak csalás miatt, és további több ezer panasz kivizsgálása még folyamatban van.

Az Európai Unió választási megfigyelői szerdán közölték, hogy a leadott szavazatok közül nagyjából másfél millió esetében áll fenn a csalás gyanúja. "Számításaink szerint 1,5 millió gyanús szavazat van" - jelentette be sajtóértekezleten Dimitra Ioannou, az EU-megfigyelők helyettes vezetője. Ezek túlnyomó többségén - körülbelül 1,1 millió szavazólapon - Karzai neve szerepel, másik 300 ezren pedig a volt külügyminiszteré.

Karzai kampánystábja felelőtlennek, elfogultnak és az afgán alkotmánnyal ellentétesnek minősítette az uniós megfigyelők bejelentését. Szerdán kiadott közleményében a stáb rámutatott: a hazai és a nemzetközi megfigyelőknek az a feladata, hogy megfigyeljék a választási folyamatot, és információikat adják át az afgán választási hatóságoknak. Egyúttal felszólított "minden hazai és nemzetközi intézményt, hogy tartsa tiszteletben az alkotmányt és afgán nép akaratát, kerülje el a hasonló felelőtlen és elfogult állításokat".

A tálibok malmára hajthatja a vizet, ha második fordulót kell tartani. Az iszlamista lázadók megesküdtek, hogy megzavarják a választási folyamatot, amelyet az "amerikaiak által vezényelt csalásnak" minősítettek. Az idei év volt a legvéresebb a tálib rendszer 2001. decemberi megdöntése óta, a lázadók az utóbbi hónapokban egyre több támadást és merényletet hajtanak végre, noha már több mint 100 ezer külföldi katona állomásozik az országban és küzd ellenük.

Hamid Karzait nyolc évvel ezelőtt a nemzetek közössége emelte az ország élére, s azóta is támogatja, bár egyre kényszeredettebben. A nyugati hatalmaknak nem tetszik, hogy a korrupció megfertőzte a hatalmat, Karzai a közelmúltban kétes múltú hadurakkal kötött szövetséget. A 2001 és 2004 között miniszterelnökként dolgozó Karzai 2004 októberében a szavazatok 55,4 százalékával győzött Afganisztán történelmének első elnökválasztásán.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Megregulázná a külföldi katonákat az új afgán elnök

Hamid Karzai afgán elnök kijelentette: azt akarja, hogy új szabályok szerint irányítsák az országában harcoló, Egyesült Államok vezette nemzetközi haderőt, s azt mondta, hajlandó lenne tárgyalni azokkal a tálib vezetőkkel, akik nyilvánosan lemondanak az erőszakról és támogatják a békét.