"Szeretnénk felidézni a Német Demokratikus Köztársaságban történt rendszerellenes tüntetéseket, s különösen az embereknek a prágai nyugat-német nagykövetségen keresztüli menekülését" - mondta újságíróknak nyilatkozva Marko Sennewald, a jelképes út főszervezője.
A Szabadságvonaton mintegy 150 ember - egykori menekülők, fiatalok, művészek, újságírók - indult el újra Nyugat felé. A szerelvény az eredeti Prága-Hof útvonalat ismét a Drezda, Freiberg, Chemnitz (az egykori Karl-Marx-Stadt) és Plauen érintésével teszi meg. Ezekben a városokban 1989 őszén nagy tüntetések voltak.
Eltérően az 1989-es úttól azonban a szerelvény most megáll ezekben a városokban, hogy felszállhassanak a korabeli események további résztvevői. De érdeklődők is megtekinthetik a vonaton berendezett kiállításokat, elbeszélgethetnek a hajdani menekülőkkel.
1989 augusztusában és szeptemberében több ezer keletnémet állampolgár menekült az akkori Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) prágai nagykövetségére azzal a céllal, hogy Nyugatra jusson. A lázas diplomáciai tárgyalások eredményeképpen az NDK végül is beleegyezett abba, hogy állampolgárai közvetlenül keletnémet területről utazhassanak ki Nyugat-Németországba.
"Kedves honfitársaim! Azért jöttem, hogy közölhessem: ma lehetővé vált, hogy önök kiutazhassanak a Német Szövetségi Köztársaságba" - jelentette ki 1989 szeptember 30-án este a nagykövetség épületének balkonján Hans-Dietrich Genscher, az NSZK akkori külügyminisztere. Ezt követően rövid idő alatt összesen 23 szerelvényen több ezer keletnémet állampolgár hagyta el hazáját, s utazott Nyugatra. Ez a hatalmas menekülthullám csak akkor állt le, miután a kommunista rendszer lezárta állampolgárai előtt a csehszlovák határt.
Az azonban csak alig egy hónapig maradt zárva. Nemsokára mind az NDK-ban, mind Csehszlovákiában megbukott a szocialista rendszer, s az államhatárok szabadon átjárhatóvá váltak.
A Szabadságvonat útját a drezdai Kultur Aktiv csoport szervezte meg kétéves munkával, amelyet számos intézmény és a szász tartományi hatóságok is támogattak.
