Norvégiában a legjobb élni, Nigerben a legrosszabb az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) hétfőn közzétett, a világ országait az életminőség szerint rangsoroló idei listája szerint.
A világgazdasági válság tavaly őszi kirobbanása előtt, 2007-ben felvett - többek között az egy főre jutó hazai össztermékre, továbbá az oktatás színvonalára és a várható élettartamra vonatkozó - adatok szerint Norvégiát Ausztrália és Izland követi a sorban, a sereghajtók Niger mellett Afganisztán és Sierra Leone.
"Jelentős javulás történt, de a fejlődés egyenlőtlen" - állapította meg az UNDP. Míg a világ legszegényebb 24 országában a lakosság fele írástudatlan, a közepes fejlettségű országokban csak minden ötödik ember. A legtöbbet - több mint három helyezést - Kína, Kolumbia, Venezuela és Peru lépett előre. Az első tízben szerepel még Kanada, Írország, Hollandia, Svédország, Franciaország, Svájc és Japán. Magyarország a 43., Észtországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával nagyjából egyforma eredménnyel; a közép-európai térség államai közül Szlovénia és Csehország előzi meg.
Az egy főre jutó GDP alapján Liechtenstein áll az élen, és a Kongói Demokratikus Köztársaság az utolsó. Az átlagos várható élettartam Japánban a legnagyobb - 83 év - és Afganisztánban a legalacsonyabb, 44 év. Az ENSZ-szerv 1990 óta minden évben közreadja életminőség-rangsorát. Az eltelt csaknem húsz évben Kínában, Nepálban és Iránban nőtt a legnagyobb mértékben az életminőség.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
Valóban a Városháza parkból indul a menet, és a Műegyetem rakpart lesz a cél.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
