A jelenlegi összetételű Európai Bizottság megbízatása október 31-én lejárt, és az uniós tagállamoknak az elkövetkezendő hetekben kell javaslatot tenniük biztosjelöltjeikre. Az új bizottság hivatalba lépése előtt a testületet az Európai Parlamentnek (EP) jóvá kell hagynia. A múltban az EP már élt azzal a lehetőségével, hogy új jelölt állítását érte el, illetve egy-egy tárca illetékességi körét módosíttatta.

Amíg meg nem alakul az új Európai Bizottság, ügyvezető jelleggel működik tovább az eddigi testület, ami azt jelenti, hogy politikai jellegű döntést nem hozhat, csupán a folyó ügyeket viszi tovább. Azt, hogy a folyó ügyek továbbvitele során felmerülő egyes kérdések eldöntése politikai jellegű állásfoglalást igényel-e, majd esetenként eldöntik. A szakértők nem látnak különösebb gondot abban, ha néhány hétnél nem hosszabb ideig teljes értékű felhatalmazás hiányában zakatol az EU gépezete.

Arra, hogy az "interregnum" nem lesz túl hosszú, minden esély megvan, hiszen az EU csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján megoldást találtak Václav Klaus cseh államfő felvetéseire, és ha november 3-án, kedden a cseh alkotmánybíróság is kimondja a Lisszaboni Szerződés összeegyeztethetőségét a cseh alkotmánnyal, akkor az unió intézményi és döntéshozatali mechanizmusát mélyrehatóan megreformáló szerződés december elsején életbe léphet, és az új Európai Bizottságot már a "lisszaboni szabályok" szerint lehet megalakítani. Az intézményi tisztségek hivatalos betöltésével tehát még várni kell, de azt nem tiltja semmi, hogy megkezdődjön a döntések előkészítése.

Az EU legfőbb végrehajtó testületében a főnök jelen esetben a folyamatosság biztosítékának számít, az ugyanis már szeptember 16-án eldőlt, hogy a bizottságot továbbra is José Manuel Barroso portugál jobbközép politikus fogja vezetni.

A biztosjelölteket a tagállami kormányokat képviselő Tanács javasolja Barrosóval egyetértésben, és az Európai Parlament a bizottság egészét hagyhatja jóvá vagy utasíthatja el. Valamennyi biztosnak meghallgatáson kell részt vennie a tárcájának megfelelő parlamenti bizottságok előtt, ahol a bizottságok értékelik a jelölt képességeit, majd ezt követően a plenáris ülés szavaz. Jerzy Buzek EP-elnök jelezte, hogy a bizottsági meghallgatások - amelyek nyilvánosak - november 25-től megkezdődhetnek.

Az Európai Bizottság megalakítása olyan kérdés, amelyben az EP-nek valódi hatalma van, mivel 2004-ben már sikerült elérnie a jelöltek és a tárcák módosítását. A parlamentnek hatalmában áll az is, hogy az egész Európai Bizottságot lemondassa.

Az európai parlamenti bizottsági meghallgatások - az irányadó előírások értelmében - "a jelölt általános képességeinek, Európa melletti elkötelezettségének, személyes függetlenségének, jövőbeli tárcája ismeretének és kommunikációs képességeinek értékelését" célozzák. A bizottságok és az egyes képviselőcsoportok - frakciók - külön-külön értékelik a meghallgatásokat, majd a plenáris ülésen folytatott vitát követően szavaznak az Európai Bizottság egészéről. Az eljárás során bármikor lehetséges a tárcák vagy a jelöltek módosítása.