szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Velence velenceiek nélkül maradhat, lakóit lassan a "kihalás szélén álló, veszélyeztetett fajnak" lehet tekinteni. A lagúnák közötti élet egyre nehezebb, jelentős elvándorlás figyelhető meg, éppen ezért egyre több az olyan kezdeményezés, amelyek érzékenyebben reagálnak a város elnéptelenedésére.

Október 21-re 60 ezer fő alá csökkent a lélekszám Velencében, amelyet alig négy évtizede még 120 ezren lakta. A megmaradt velenceiek összefogtak és a venessia.com internetes címen egyesültek. A tagok szombatra Il Funerale di Venezia elnevezéssel a város jelképes temetését is meghirdették, a kezdeményezéssel a fogyatkozó lakosság problémájára akarják felhívni a figyelmet.
   
"Már két éve elhelyeztünk egy fényreklámot, ami a városban lakók számát mutatta. Azt is megmondtuk, hogy ha 60 ezer alá esik a szám, megtartjuk a város temetését. Hatvanezernél kevesebben már nem vagyunk város, csak egy falucska" - magyarázta Matteo Secchi, a kezdeményezés egyik vezéralakja.
   

© MTI/AP

A szokatlan akcióval a velenceiek a közvéleményt akarják érzékenyebbé tenni mindennapos problémáik iránt, és fel akarják hívni a figyelmet arra, hogy a politikai intézmények felől semmilyen segítség nem érkezik. A város lakóinak ugyanis minden nap meg kell küzdeniük a patkányokkal, a galambokkal, a felettébb magas árakkal, a szeméttel, a csatornák időszakonkénti kibírhatatlan bűzével és a turisták hadával.
   
Az északolasz városban olyan magasak a lakásárak, hogy a fiataloknak el kell hagyniuk Velencét, és valamelyik közeli kisvárosban - például Mestrében - kell otthont keresniük maguknak. A lakásokból és régi épületekből pedig legtöbbször szálloda lesz - említette Secchi.

Azok, akik mégis a maradás mellett döntöttek, a politikusoktól remélnek intézkedéseket az elvándorlás megállítására. "Pedig Velence a jövő városa. Nincsenek autók, minden a gyalogosoké, békét és nyugalmat sugároz" - hívta fel a figyelmet Secchi. 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!