Copé a France Info hírrádióban a szekularizáció nevében a szabad vallásgyakorlásért emelt szót minden demokráciában, s arra figyelmeztetett, hogy a svájci szavazás eredménye az iszlám fundamentalizmus és a mások tiszteletben tartásával történő muzulmán vallásgyakorlás közti összemosást erősítheti.

Az RTL rádióban Bernard Kouchner külügyminiszter azt is mondta, hogy "kissé felháborította" a svájciak döntése, s azt reméli, hogy "elég gyorsan" megváltoztatják majd véleményüket.

Benoit Hamon, az ellenzéki Szocialista Párt szóvivője "nyugtalanítónak" nevezte a svájci döntést. A minaretépítés népszavazásra bocsátását pedig a francia kormánynak a nemzeti identitásról kezdeményezett vitájához hasonlította.

A francia szélsőjobboldal viszont üdvözölte a svájciak döntését. "Svájcban Franciaországhoz hasonlóan az elit a minaretépítés mellett foglal állást ... Ez az elit nem tagadhatja többet az európai népek vágyait és félelmeit, amelyek anélkül, hogy szembefordulnának a vallásszabadsággal, elvetik azokat a megkülönböztető jegyeket, amelyeket a muzulmán politikai-vallási csoportok akarnak bevezetni, gyakran a provokáció határán" - írta közleményében Marine Le Pen, a Nemzeti Front alelnöke.

A németeket is megosztotta a szavazás

A vasárnapi népszavazás

A svájciak több mint 57 százaléka támogatásáról biztosította a vasárnap tartott népszavazáson azt a kezdeményezést, hogy tiltsák meg az új minaretek építését az országban. A referendumot a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai kezdeményezték, hogy "megakadályozzák a svájci társadalom növekvő iszlamizálódását". Az államszövetséget alkotó 26 kanton közül mindössze négyben utasította el a többség a jobboldali konzervatív Svájci Néppárt (SVP) és a vallási ihletésű Szövetségi Demokratikus Unió (EDU) politikusai által kezdeményezett építési tilalmat.

Megosztotta a német politikusokat a minaretépítést betiltó svájci népszavazás kimenetele. Míg az egyik tábor szerint az igazolta a társadalom iszlamizálódásától való -  Németországban is jelentkező - félelmeket, politikusok másik csoportja  úgy vélekedett, hogy az ellentétes  a vallásszabadsággal.

A németországi muzulmánok  sajnálatosnak nevezték és elítélték a referendum eredményét. A németországi török közösség vezetője szerint egy olyan alapvető jogról, mint a  vallásszabadság nem lehetne népszavazást rendezni.

Wolfgang Bosbach, a Bundestag belbiztonsággal foglalkozó bizottságának elnöke hétfői nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a svájci aggodalmakat Németországban is komolyan kell venni. A CDU-hoz tartozó politikus szerint az iszlamizálódás témájával Németországban is foglalkozni kell, annak egyfajta tabuként történő kezelése csak a szélsőséges erőket segítené. Ezért Bosbach óvott attól, hogy a referendum kimenetelét elhamarkodottan bírálják. A konzervatív politikus hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a németországi muzulmánok integrálódását senki nem kérdőjelezheti meg.

Jóval elítélőbben nyilatkoztak a svájci népszavazásról az ellenzéki pártok politikusai. A Német Szociáldemokrata Párt belbiztonsági szakértője úgy vélte, hogy a vallásszabadság keretében a különböző egyházak képviselői számára biztosítani kell az imaházak építésének lehetőségét. A svájcihoz hasonló döntés Németországban összeegyeztethetetlen az alkotmánnyal - jelentette ki Sebastian Edathy. Egyben reményét fejezte ki, hogy a svájci referendum kimenetele nem befolyásolja negatív irányban az integráció menetét Németországban.

Muzulmán reakció

Az egyiptomi főmufti a világ muzulmánjai megsértésének nevezte hétfőn az új minaretek építésének betiltásáról szóló svájci népszavazási eredményt, a legjelentősebb indonéz muzulmán szervezet pedig az iszlámmal szembeni gyűlölet és intolerancia jelének. Ali Gomaa mindazonáltal arra kérte a muszlimokat, hogy ne érezzék provokációnak a svájci nép döntését. Szerinte a referendum eredménye nemcsak a vallásszabadság elleni támadás, hanem a muzulmánok érzéseinek megsértése mindenütt a világon. Az egyiptomi főmufti ezenkívül arra kérte a mintegy 400 ezer fős svájci muzulmán közösséget, hogy folytasson párbeszédet a hatóságokkal, és jogi eszközökkel támadja meg a népszavazási eredményt.

Maskuri Abdillah, a legnagyobb indonéziai muzulmán tömegszervezetnek, a Nahdlatul Ulamának a vezetője szintén arra kérte saját országa muzulmánjait, hogy megfontoltan reagáljanak, a svájci néppel ellentétben legyenek toleránsak, és mutassák meg, hogy a kultúrák szabadságának hívei. "A svájciak nem tűrik meg az iszlámot az országban" - jelentette ki. Nehéz lesz megakadályozni, hogy az indonéziai muzulmánok ne fejezzék ki tüntetésen elégedetlenségüket, de ha teszik, békésen tegyék azt - tette hozzá.

Világszerte lesújtó a sajtó véleménye a végeredményről

A francia Libération "szégyennek" nevezte azt a szavazást, amely "figyelmeztető jel egész Európának". A baloldali lap arra hívta fel a figyelmet, hogy a "szélsőjobboldal által kezdeményezett muzulmánellenes intézkedést" azokban a kantonokban támogatták a leginkább, ahol a legkevesebb muzulmán él.

A La Croix szerint a tiltás támogatása "a félelemmel és a tudatlansággal" magyarázható. "Megbélyegezhetőek a svájciak, de egy hasonló népszavazás nem ugyanilyen eredménnyel járna a többi európai országban?"  - teszi fel a kérdést a katolikus újság.

Rendkívül kritikusan fogalmaztak a népszavazás eredménye kapcsán a németországi lapok. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint a magukat demokratikusnak, nyitottnak és toleránsnak feltüntetni kívánó svájciak ezúttal szűklátókörűségről, továbbá a bezárkózásra irányuló szándékról tettek tanúbizonyságot. A referendumnak az újság szerint Svájc határain túlmenő üzenete van. A népszavazás kimenetele nyomán Németországban is el kellene gondolkodniuk azoknak, akik a referendumok populista jellegét igyekeznek figyelmen kívül hagyni - írta a többi között a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Sajátos eredményt hozott ugyanakkor egy a svájci referendum kapcsán Németországban végzett friss felmérés: Eszerint a megkérdezett németek 90 százaléka azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a minaretépítést Németországban is be kellene  tiltani.

A freiburgi La Liberté című újság szerint a minaretépítések tilalmát támogató szavazókat az ország "iszlamizálásától" és a különböző kultúrák "túl gyors keveredésétől" való félelem motiválta.

A Le Journal du Jura a "félelem öngóljának" nevezte a referendumot és amiatt bírálta a minaretek elleni jobboldali kampányt, hogy összemosta a Svájcban élő muszlim közösséget a vallási fundamentalistákkal.

A Neue Zürcher Zeitung szerint a népszavazásnak korlátozott lesz a közvetlen következménye, mivel a már létező minaretek nincsenek veszélyben és újakat egyébként sem akartak tömegesen építeni. A lap mindazonáltal elismerte, hogy a muszlimok számára egyértelműen kellemetlenné vált a légkör.

Az Amensty International nemzetközi emberjogi szervezet vasárnapi reakciója szerint Svájc "a vallásszabadság ellen szavazott”.

Az Amnesty International szerint a tilalom sérti a Svájcban élő muszlimok vallásszabadságát, valamint azokat a Svájc által is aláírt nemzetközi emberi jogi egyezményeket, amelyek tiltják a vallási meggyőződés alapján történő megkülönböztetést. David Diaz-Jogeix, az AI európai és közép-ázsiai programigazgató-helyettese a szervezet Londonban kiadott állásfoglalásában "sokkolónak" nevezte, hogy Svájc - ahol régre visszanyúló hagyomány a vallási türelem és a menedéknyújtás az üldözötteknek - igent mondott egy "ilyen groteszk módon diszkriminatív" indítványra.

Az emberi jogi csoport vezető tisztviselője kiemelte, hogy az iszlám a kereszténység után a második legnagyobb vallás Svájcban: az iszlám hívők az ország lakosságának 4 százalékát alkotják. Az Amnesty International szerint a tilalmat várhatóan vagy a svájci szövetségi legfelsőbb bíróság, vagy az európai emberi jogi bíróság el fogja vetni.