szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Harminc európai ország harminc városának alapos vizsgálata után kiderült, hogy az ENSZ klímavédelmi tanácskozásának helyt adó dániai Koppenhága a földrész "legzöldebb" városa.

Utána Stockholm és Oslo következik, a negyedig és ötödik helyen pedig Bécs, illetve Amszterdam áll - derült ki a klímacsúcs alkalmán Koppenhágában ismertetett felmérésből, amelyet a Siemens végzett.
   
A European Green City Index a városoknak a környezet és az éghajlat védelmében nyújtott teljesítményét, illetve vállalásait veszi figyelembe, méghozzá olyan kategóriákban, mint a szén-dioxid-kibocsátás, energiaellátás, épület-, közlekedés-, víz- és levegőminőség. A felmérés a hulladékfeldolgozást és a környezetkezelést is elemezte. 
   
A vizsgált szempontok alapján Zürich a hatodik a rangsorban, a svájci várost Helsinki, majd Berlin követi. Az első tíz listáját Brüsszel és Párizs teszi teljessé. Budapest a tizenhetedik, az utolsó, harmincadik helyre Kijevet sorolták. Kijev egy kategóriában teljesített az átlag felett, itt jár a legtöbb ember tömegközlekedési eszközzel. A nagyvállalat összeállítása szerint a skandináv városok előnye abból is fakad, hogy évek óta nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelemre. 
   
A kelet-európai városok viszont az átlag alatt teljesítenek - Prága, Belgrád, Zágráb, Bukarest és Szófia is az utolsók között foglal helyet, ami az egy főre jutó GDP alacsonyabb szintjéből és a "történelmi hátrányokból" is fakadhat. 
   
Összességében a rangsorolt városok vezetők a környezetvédelem terén. Csaknem mindegyikben az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás alatta maradt az európai uniós tagországokban mért átlagnak - közölte James Watson az Economist Intelligence Unit (EIU) részéről. A kibocsátást tekintve Oslo kapta a legjobb értékelést, a norvég fővárosban az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás évente mindössze 2,2 tonna, ez pedig messze alatta van a 8,5 tonnás EU-átlagnak. 
   
A kutatásból kiderült, hogy a városok túlnyomó része kidolgozott és részben valóra is váltott környezetvédelmi stratégiákat, de még így is nagy kihívások állnak előttük. "A megújuló energiaforrások jelenleg mindössze az ellátás hét százalékát fedezik, noha az EU célkitűzése szerint 2020-ra ennek az aránynak 20 százalékosnak kellene lennie" - hangsúlyozza a beszámoló. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!