Egyetlen éjszakát sem tervez távol tölteni az otthonától utazási, nyaralási, üdülési céllal – a magyar megkérdezettek 46 százaléka válaszolta ezt az év elején az Eurobarometer idei utazási szándékokat firtató kérdésére, ami messze a legmagasabb arány az unió 27 tagállama közül. A ki sem mozdulók rátája Magyarországon kívül még a gyakorlatilag egy nagyobb üdülőfalunak tekinthető Máltán van 40 százalék felett, s egyharmad körül is csak Bulgáriában, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában. A helyzet valójában ennél is drámaibb, hiszen biztos utazási elhatározásról csak minden harmadik magyar számolt be, a többiek hezitáltak, és végül az utóbbiak közül nem sokan gyarapították az útra kelők számát. A nyár eleji felmérések is azt mutatják, hogy 35–38 százalék között van a nyaralást tervezők aránya. A vakációzók fele, de lehet, hogy a háromnegyede is belföldi üdülőhelyen tölti a szabadságát. Hogy pontosan hol és menynyi ideig, azt általában a legutolsó pillanatban döntik el – ez az idei szezon legszembetűnőbb fejleménye.

HVG

A magyarországi utazási irodák – bár saját adataikkal csínján bánnak – úgy becsülik, hogy az idén összességében 10-20 százalékkal eshet vissza az idegenforgalom a válság hatására. Azt viszont hétpecsétes titokként őrzik, mennyivel fogták vissza a kapacitásaikat, azaz mennyivel kevesebb charterjáratot, szállást foglaltak le és fizettek ki előre a várható veszteségeket elkerülendő. Róna Iván, az állami marketingcég, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója azért azt reméli, hogy 10 százalék alatti csökkenéssel megússza a magyar piac. A Tensi Kft. például – a konkurenciát is figyelve – a körutak, városlátogatások, charterjáratok kínálatából vett vissza. Ellensúlyként viszont bővítette választékát a személyes igényekre szabott utazásszervezésben, külön divíziója foglalkozik az egyre népszerűbb tengeri és folyami hajóutakkal, emellett a szupergyors nemzetközi vasúti járatokat is beépítette repertoárjába. A távoli másodlagos repülőterekhez képest kifejezetten vonzó lehet például egy Párizs–London vonatút városközponttól városközpontig két óra alatt.

Látványosan megfogyatkozott a légiutas-közönség. Az utazási irodák charter helyett menetrendszerű vagy fapados társaságoknál kötnek le helyeket, bár utóbbi gyakorlat is érzékelhetően visszaesett – mondta a HVG-nek Kázmér Natasa, a Wizzair szóvivője. De nemcsak kevesebb az utas, hanem – rontva az utazásszervezők cash flow-ját – a tavalyi, jellemzően 3-4 hónapos előfoglalásnál későbbre halasztják az útiterv véglegesítését. A megkérdezett irodák adatai szerint az idei év első öt hónapjában 20 százalékkal csökkent a Magyarországon menetrend szerinti repülőjáratokra kiadott jegyek száma a tavalyi azonos időszakhoz képest, az értük kapott bevétel pedig még drasztikusabban, csaknem 35 százalékkal zuhant. A légitársaságok e szerint gyilkos árversennyel próbálják repülésre csábítani a fogyatkozó utasokat. A Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. statisztikái némileg kedvezőbbek, a 10 százalékot meghaladó év eleji forgalomcsökkenés után júniusban 7,3 százalék volt a mínusz az egy évvel korábbihoz képest. (Igaz, Ferihegyen már tavaly is az előző évi 8,7 milliónál 300 ezerrel kevesebb utas fordult meg.) Ez semmivel sem rosszabb a világtrendnél: a Nemzetközi Légifuvarozási Szövetség (IATA) legutóbbi, példátlan mélyrepülésről szóló előrejelzése 8 százalékos utasszámcsökkenést és a szeptember 11-ei terrortámadás okozta krachnál kétszerte nagyobb, 15 százalékos bevételcsökkenést jósolt, ami összességében 9 milliárd dollár veszteséggel fenyegeti a légitársaságokat.

A nagy versenyben szűkült a kínálat Ferihegyen tavaly óta: három légitársaság és hét célállomás esett ki, így az év elején 36 légitársaság 94 útvonallal ajánlkozott. A lemorzsolódás azonban feltartóztathatatlan, azóta két társaság, a Sterling és a FlyLal is csődbe ment. Ezzel Vilnius kikerült a ferihegyi repertoárból. De nem minden célállomás tűnik el, például a Sterling által feladott Oslo, Stockholm és Koppenhága útvonalakra azonnal rárepült a Norwegian, 60 százalékkal növelve utasszámát ezekben az irányokban.

HVG

Nem sok jóval kecsegteti a Budapest Airportot, hogy meghatározó üzletfele, a forgalomból 40 százalékot kihasító Malév nemrégen 2 százalékos járatszámcsökkentésről döntött. A téli menetrendjében még repülő öt Fokker gépe nélkül vágott neki a nyárnak, s Boeingjei közül is leállít hármat. Érvágás, hogy a nemzeti légifuvarozó leállította tengerentúli járatait (New York, Toronto, Bangkok), amelyek egy része éppen a nyári szezonban üzemelt a legnagyobb kihasználtsággal. A nyári menetrendjébe viszont három új célállomást (Szentpétervár, Ammán, Jászvásár) vett be, és április–májusban saját adatai szerint megfordította a trendet: 10 százalékkal növelte a forgalmát. A nemzeti légitársaság a költségcsökkentések dacára tartani szeretné a tavalyi 3,1 milliós utasszámát.

Világszerte gyengélkednek a hagyományos, menetrendszerűen közlekedő légitársaságok. A Ferihegyen 10 százalék körüli piaci részű Lufthansa például az év eleje óta mintegy 10 százalékkal kevesebb utast hord Budapestre. A British Airways ugyan – egy intenzív nagy-britanniai marketingkampány után – némileg fokozta a tempót Magyarország irányába, de a veszteségre esélyes társaságok között tartják számon a szakmában. A brit társaság, mint nemrég bejelentette, kénytelen a tervezettnél jobban, 3,5 százalékkal mérsékelni nyári kapacitását, további 200 millió fontos költségcsökkentésre kényszerül, és két évvel elhalasztja új repülőgépei átvételét.

Válság ide vagy oda, Európa legnagyobb fapadosa, a Ryanair júniusban az egy évvel korábbinál 13 százalékkal több utast szállított. Ferihegyen pedig az idén ötéves, londoni székhelyű diszkonttársaság, a Wizzair tarol. Júniusban 8 százalékkal növelte itteni forgalmát, az év végéig pedig 820 ezerről 1 millióra akarja bővíteni a magyarországi utasszámát. Sőt a Kelet-Közép-Európában 6 millió utasával már valamennyi régiós légicéget – legutóbb a CSA-t – megelőző, több kelet-európai bázisállomást használó Wizzair összességében idén is 30 százalékos bővülést lát elérhetőnek. Folyamatosan bővíti menetrendjét, a nyárra Madridot és Nápolyt vette fel a célpontok közé, szeptembertől pedig Düsseldorf másodlagos repterén (Weeze) is leszáll.

A hagyományos légitársaságok fapadosárakkal próbálkoznak – lapzártakor 29 900 forintért kínált például római utat a Malév –, a költségek tekintetében viszont egy menetrendszerű társaság keze jobban meg van kötve. A hagyományosok stratégiája egy többé-kevésbé állandó útvonalhálózat fenntartásán alapul, amely szélesebb közönség igényéhez igazodva próbál a kiszámíthatóságból profitálni. A kisebb bevétel miatt viszont kénytelen költségeket lefaragni, flottát nyesegetni. A piacra pedig rárepülhetnek a diszkontok. A Wizzair például éppen offenzívát hirdetett, most állította be Budapesten a harmadik Airbus gépét, sőt bejelentette, hogy a meglevő 24 mellé újabb 50 darabot rendelt. Arra számítanak, hogy a válság megtizedeli a légitársaságokat, és most dől el, ki milyen erősen kerül ki a gödörből.

A hagyományos és a „low cost” társaságok közül az utóbbiak állnak nyerésre, sőt közülük is a költségeket a végletekig leszorító „ultra low cost modell” követői, a Ryanair és a Wizzair. A célpontválasztásuk egyszerű: oda indítanak járatokat, ahol a legolcsóbbak a repülőtéri díjak, így végeredményben az utasok is oda váltanak jegyet, ahol diszkontlehetőség adódik. Amolyan Tesco módra vezérlik az utazókat. (Mellesleg a brit hipermarketlánc is árul már turistautakat, Debrecenben nyitotta az első irodát, és továbbiakat tervez.) Az utazási irodák is azt érzékelik, hogy az elmúlt 1-2 évben megerősödött az a réteg, amelyik nem konkrét útitervvel érkezik, csak az utazásra szánt összeg a biztos, ezért azt viszi, ami éppen a legolcsóbb a kínálatból.

VITÉZ F. IBOLYA