Mircea Geoana mondatrekordja 222 szóból áll, Crin Antonescué 163-ból, Traian Basescué 135-ből – de egyik romániai elnökjelölt sem beszél adókról, politikai válságról, gazdasági krízisről. Mondataik általában nemmel kezdődnek, Basescu jelenlegi államfő kedvenc vesszőparipája a parlament ostorozása, a többi jelölté pedig Basescu kritizálása, diktátori hajlamainak kiemelése – derül ki a bukaresti Közpolitikai Intézet által készített, a vasárnapi romániai elnökválasztás kampányát elemző friss tanulmányból. A szakértők szerint mindez érthető, a három legesélyesebb jelölt a rendszerváltás óta nem látott mélységű belpolitikai krízis közepette kényszerül harcolni a voksokért.
Az országot másfél hónapja ügyvezetőként irányítja Emil Boc kormánya, amelyet az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal buktatott meg a parlamentben. Basescu ugyanis megmakacsolta magát, és csak azért, hogy a november 22-ei voksolást az őt támogató Demokrata Liberális Párt (PD-L) ellenőrizhesse, mereven elutasította a szociáldemokrata–liberális–magyar ellenzék (PSD, PNL, RMDSZ) alkalmi többségi koalíciója által javasolt kormányfőjelöltet, Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét (HVG, 2009. október 31.). A biztos parlamenti többséget élvező ellenzéki tömb bosszúból leszavazta a Basescu által javasolt pénzügyi szakember Lucian Croitoru szakértőinek mondott kabinetjét, míg az államfő második kormányfőjelöltjének, a jogász Liviu Negoitának, Bukarest harmadik kerületi polgármesterének a kiszemelt miniszterei a bizottsági meghallgatásokig sem jutottak el. A parlament ugyanis november 16–20. között rendkívüli fizetés nélküli szabadságra vonult, lakatot téve a T. Házra. Basescu nem maradt adós, az elnökválasztással párhuzamosan saját kampányát támogató, populista népszavazást írt ki, amelyen két kérdésre kell válaszolni: egyetért-e a parlament létszámának 300 főre csökkentésével (a mostani 334 képviselő és 137 szenátor helyett), illetve az egykamarás parlament bevezetésével. A lakosság többsége vélhetően az államfői beszédekben évek óta lejáratott, léhűtőnek minősített parlament megnyirbálására fog szavazni. Más kérdés, hogy a referendum konzultatív jellegű, és a létszám csökkentése vagy az egykamarás rendszer bevezetése érdekében a parlamentnek kellene módosítania az alkotmányt, majd azt újabb népszavazásra bocsátani.
A fő beszédtéma azonban Bukarestben és országszerte, hogy ki jut be Basescu mellett a biztosra vehető december 6-ai második fordulóba. A közvélemény-kutatások szerint Basescu és a szociáldemokrata Geoana fej fej mellett halad 32–35 százalékos támogatottsággal, a liberális Antonescut 17 százalékra taksálják, míg az RMDSZ által jelölt Kelemen Hunort 6-7 százalékra – a többiek várhatóan 5 százalék alatt végeznek.
A kampány első két hetében egyértelművé vált, hogy a PD-L számára létkérdés Basescu újraválasztása. A három év múlva esedékes parlamenti választásig ez minden bizonnyal kormányon tartaná őket, és ezért a költségeket sem sajnálják a kampánytól. A HVG bukaresti értesülései szerint a párt legalább félmillió eurónak megfelelő lejt gyűjtött be, aminek nagy részét a voksolási kedv fokozására használja. A lakosság szegényebb rétegeinek megnyerése érdekében indított falusi ételosztás (elsősorban cukor, liszt és étolaj) e héten csúcsosodott ki. A városokban állítólag diszkrétebb megoldással élnek, élelmiszerjegyet adnak például a munkanélküli-segélyen lévőknek.
A narancsszínű kormánypárt elsősorban az erdélyi megyékben erős, moldovai nyomulása ellenére keleten, valamint a déli megyékben a szociáldemokraták piros rózsája uralkodik, a PSD-nek arrafelé több a polgármestere is. Ők általában mindent meg is tesznek, hogy minél nagyobb számban csábítsák a polgárokat az urnákhoz, és tudatosítsák bennük, kire is kell voksolni – ellenkező esetben könynyen elzáródhat a központi pénzforrás.
Kelemen Hunor közel egy hónapos, román nyelvű talkshow-kkal fűszerezett országjárást tartott. Nem is akármilyen eredménnyel. Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke hétfőn váratlanul felszólította szimpatizánsait, hogy mégis Kelemenre szavazzanak, mert „ő a kisebbik rossz” az erdélyi magyarság számára (a Szász Jenő által fémjelzett Magyar Polgári Párt viszont ismét elzárkózott Kelemen támogatásától). A szociáldemokratákkal régi jó kapcsolatokat ápoló RMDSZ-csúcsvezetőség számára viszont Basescu a legfőbb rossz, ami „hibás” második fordulós döntés esetén bumerángként üthet vissza. Basescu ugyanis gyakori – némi központi pénz juttatásával párosított – erdélyi látogatásaival, magyar nyelvű plakátjaival Kelemen után a legnépszerűbb jelölt a tömbmagyar településeken és a szórványban.
A kormánypárt szerint ha Basescu 35 százalék fölött teljesít az első fordulóban, biztosra vehető második elnöki mandátuma. Az államfő legszívesebben Antonescuval méretné meg magát a második körben, mert akkor – vélik a pártközpontban – a baloldali szavazók inkább otthon maradnak.
Kérdés, hogy a hónapok óta zajló politikai cirkusztól megcsömörlött választók közül hányan mennek el vasárnap szavazni. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy a politikusok saját érdeküket előtérbe helyezve feláldozták az országot, az ügyvezető kormányt nem érdekli a válságkezelés, és még a 2010-es költségvetés tervezetének a benyújtására sem hajlandó. Elemzők szerint Basescu győzelme esetén sebtében összeállhat egy PD-L–PNL–RMDSZ kabinet, a szociáldemokrata Geoana sikere viszont a jobboldali ellenkoalíció esetleges blokádja miatt kilátástalan válságba sodorhatja Romániát.
IRHÁZI JÁNOS / ARAD
