ENSZ BT: törékeny a béke Koszovóban

Lambert Zannier az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóval foglalkozó pénteki ülésén felszólalva leszögezte: bár meredeken nőtt azoknak - a volt szerbiai tartományon belül elköltözni vagy onnan távozni kényszerülő - menekülteknek a száma, akik visszatértek eredeti lakóhelyükre, a gazdasági távlatok hiánya és a biztonsági aggodalmak miatt az ENSZ-nek nem sikerült elérnie céljait Koszovóban.

Zannier egy héttel azután terjesztette az ENSZ BT elé jelentését, hogy Ban Ki Mun főtitkár közzétette saját negyedéves koszovói jelentését. Ban ebben megállapította, hogy változatlanul fennáll az etnikumközi feszültség Mitrovica északi részén, az általános biztonsági helyzet pedig "viszonylag nyugodt, de potenciálisan törékeny".

Koszovó 2008 februárjában kinyilvánította függetlenségét és elszakadását Szerbiától. Azóta 65 ország - az Európai Unió 27 tagállama közül 22, benne Magyarország, a 28 NATO-tagország közül pedig 24 - ismerte el az új államot. Szerbia a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, kérve annak megállapítását, hogy nem volt-e törvénysértő a függetlenség kinyilvánítása.

A BT-ülésen jelen lévő Boris Tadic szerb elnök megerősítette, hogy Szerbia "sem közvetve, sem közvetlenül soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét". Kijelentette, hogy egyedül párbeszéd útján lehet tartós eredményt elérni. "Szerbia a megoldatlan politikai ellentéteket tárgyalások útján szeretné rendezni. Alapvetően elköteleztük magunkat amellett, hogy a 2010-es esztendőt a békés megoldások évévé tegyük" - hangsúlyozta.
 
Skender Hyseni koszovói külügyminiszter kereken elutasította Tadic tárgyalási ajánlatát Koszovó státusáról, és kijelentette: országának függetlensége visszafordíthatatlan. Arra is figyelmeztetett, hogy a tárgyalások bármilyen felújítása óhatatlanul új fegyveres összecsapásokat vonna maga után a térségben. Kinyilvánította, hogy Koszovó kész javítani kapcsolatait Szerbiával, de csak két független állam közötti párbeszéd útján. A szerb elnök élesen reagált Hyseni felszólalására, kijelentve, hogy "a tárgyalásoknak és a párbeszédnek ez a furcsa értelmezése közvetlen fenyegetést jelent, és jól mutatja, hogy milyen destabilizáló következményekhez vezetett a koszovói függetlenség egyoldalú kihirdetése".

Az ENSZ BT az ülés után részletes nyilatkozatot tett közzé, melyben egyebek között megállapította: "Észak-Koszovó továbbra is a koszovói szerbek és albánok közötti feszültség gyújtópontja maradt, annak ellenére, hogy az etnikai közösségek között nagyobb megértés alakult ki a lerombolt házak újjáépítése tekintetében". A koszovói ENSZ-különmegbízott szerint "Koszovó hosszú távú stabilitása és fejlődése a népközösségek közötti sikeres kiengesztelődési folyamat függvénye".