Janukovics eddig a voksok 48,23 százalékát szerezte meg, Timosenko a 46,11 százalékát. Ők ketten indultak a második fordulóban, az exit poll-eredmények 3-5 százalékos szavazatarány-különbséget jeleztek előre a két jelölt között. A voksoláson a részvételi arány 69 százalékos volt, három százalékkal több, mint az első fordulóban.

Kárpátalján Timosenko szerezte meg a szavazatok többségét, valamivel több mint tíz százalékkal előzve meg riválisát, Viktor Janukovicsot, az ellenzéki Régiók Pártjának (PR) vezetőjét. A Kárpátalján leadott voksok 100 százalékának feldolgozása után közzétett adatok szerint Timosenko a szavazatok több mint 51 százalékát szerezte meg, míg Janukovicsra a választáson részt vettek valamivel több mint 41 százaléka voksolt. A miniszterelnök ugyan a számára legkedvezőbb előrejelzéseknél is jobban szerepelt a régióban, ám a rá leadott szavazatok aránya így is messze elmarad a többi nyugat-ukrajnai megyében mutatott teljesítményétől.

Timosenkónak azt követően sikerült fordítania kárpátaljai eredményén, hogy az elnökválasztás első fordulójában 3,5 százalékkal kevesebb szavazatot kapott, mint a magyar és román nemzetiségű választók nagy részének voksait megszerző Janukovics. Az ellenzék vezére, akit a vele választási szövetségre lépett Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) támogatott, a második fordulóban a magyar többségű beregszászi választókörzetben a szavazatok 51 százalékát szerezte meg, míg ellenfele 41 százalékot kapott. A hat kárpátaljai választási körzet közül Janukovics még a munkácsiban győzött.

Szakértők szerint Timosenkónak azért sikerült győznie a második fordulóban Kárpátalján, mert a megye lakosságának zöme európai orientáltságú, s ezúttal ő kapta meg azokat a szavazatokat, amelyeket az első fordulóban az európai beállítottságú fiatal elnökjelöltekre adtak le. Az elnökválasztás második fordulóját a helyszínen nyomon követő nemzetközi megfigyelők egyetértettek abban, hogy Kárpátalján a voksolás nyugodt légkörben, rendben zajlott le. A megyében egyébként ukrajnai viszonylatban a legalacsonyabb volt a részvétel az elnökválasztáson, a második fordulóban a választásra jogosultak mindössze 56 százaléka ment el szavazni, míg országosan 70 százalék körüli volt a részvételi arány.