szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Már a kínai fővárosban van egy izraeli delegáció, amely elsősorban azért jött, hogy Pekinget az Irán elleni szankciók mellé állítsa, vagy elérje, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) szükség esetén "legalább" tartózkodjon - értesült az MTI Pekingben.

Az izraeliek küldetése - nem hivatalos információk szerint - eredetileg nem kapott volna nyilvánosságot, de a terv Washingtonban kiszivárgott, s a hír bejárta a világsajtót. A nem kívánt indiszkréció mindkét felet zavarba hozta. A megbeszélések terve tehát ismertté vált, de tartalma ettől azért még - minden jel szerint - titkos marad. A magas szintű delegációt Móse Jaalon miniszterelnök-helyettes, a hadászati ügyek minisztere (egykori vezérkari főnök) vezeti, s vele van Stanley Fischer, az izraeli központi bank vezetője, továbbá meg nem nevezett szakértők, akik feltehetően olyan bizonyítékokat fognak vendéglátóik elé tárni, amelyek Irán atombomba-előállítási terveit igazolják.

Izrael kormánya eddig nem igazán kívánta bevonni Pekinget - diplomáciai offenzívája során inkább kereste Washington, Moszkva, Párizs, London és Berlin támogatását -, az utóbbi időkig gyakorlatilag nem vett tudomást az iráni olajtól jelentős mértékben függő Pekingről. A két ország között 1992 óta van diplomáciai kapcsolat, s a Kínához való közeledés jellemezte Jichák Rabin, Benjámin Netanjahu kormányát éppúgy, mint Ehud Barakét. A fő cél a gazdasági, azon belül is a haditechnikai együttműködés volt: Kína kész volt hosszú távon piacot biztosítani Izrael korszerű fegyvereinek. Washington azonban rendre közbeszólt.

Befuccsolt üzletek

A partnerek egyik legjelentősebb üzlete 2000-ben hiúsult meg, amikor a korábbi megállapodást felrúgva, Washington nyomásának eleget téve, a Camp David-i csúcsértekezleten Izrael hivatalosan is bejelentette, hogy nem kívánja az izraeli gyártmányú, fázisvezérelt Phalcon radarrendszert eladni Kínának. A 250 millió dolláros üzlet kútba esett. Izrael ugyancsak lemondta három AWACS felderítő repülőgép szállítását. 1999 októberében Bill Clinton volt az, aki tiltakozott az üzlet ellen. Ezt megelőzően (1992-ben és 1994-ben is) és utána is keletkeztek "zavarok" az izraeli-kínai-amerikai kapcsolati háromszögben. 2004-ben a Bush kormányzat határozott ellenzését fejezte ki, amiért Izrael vállalta a 90-es években Kínának eladott Harpy pilóta nélküli légi járművek flottájának korszerűsítését. Washington akkor írott formában követelt bocsánatkérést Izraeltől.

Kérdés tehát, hogy most, amikor a kínai-amerikai kapcsolatok konfliktusokkal terheltek, amikor a kínai védelmi minisztérium "óvatosságra inti" amerikai partnereit a tajvani fegyvereladásokkal kapcsolatban, s amikor a külügyi szóvivő újra és újra megerősíti, hogy Irán ügyében a diplomácia, a tárgyalások (és nem a szankciók) híve, mire juthatnak Netanjahu küldöttei. Izrael közismerten azt szeretné, ha az újabb szankciók a legnagyobb ellenségének tartott Irán olajeladására és a finomított olaj Iránba irányuló exportjára vonatkoznának. Netanjahu azonnali embargót sürget.

"Megvásárolnák" Pekinget?

Jin Kang kínai Közel-Kelet-szakértő a China Daily című lapban úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok nem szenvedne hátrányt az Irán elleni esetlegesen bevezetett gazdasági szankciók esetén. "Nem úgy Kína - magyarázta Jin. - Olyan lenne ez, mintha felemelnénk egy nagy sziklát, és a saját lábunkra dobnánk."

Az izraeli delegáció tárgyalásainak tétje, hogy sikerül-e Pekinget "megvásárolni". Van-e Izrael ajánlatai között olyan, ami megingathatja a kínai álláspontot "jobb belátásra bírja" a kínai vezetést. Nem tudni, hogy a két ország közti kapcsolatok kudarcai nem jelentenek-e hátrányt a jelen helyzetben, illetve hogy létezik-e bármi, ami Pekinget nyilvánvaló érdekei ellen fordítaná. Moszkva már minden jel szerint hajlik a keményebb fellépésre, de az nem valószínű, hogy Peking a jelen nemzetközi körülmények között elkötelezné magát Teheránnal szemben.

Az Egyesült Államok közben a Perzsa-öböl menti országokat győzködi arról, hogy adott estben adjanak elég olajat és jó áron Kínának. Erre Peking még nem reagált. Ezekben a napokban kiderülhet, van-e még valami Izrael tarsolyában, ami legalábbis megingatja az egyébként köztudottan "a piacról élő" Kínai Népköztársaság politikai vezetését.
 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

Peking fenyegeti Washingtont a Tajvannak szánt F-16-osok miatt

Peking arra figyelmezteti Washingtont, hogy "legyen óvatos, amikor kijelentéseket tesz, vagy cselekszik" – annak érdekében, hogy megelőzze a kétoldalú kapcsolatok további romlását – jelentette ki a védelmi tárca szóvivője csütörtökön azt követően, hogy sajtójelentések szerint az Egyesült Államok korszerű - F-16-os – harci gépek eladását fontolgatja Tajvannak.

Szex és Budapest: alap lett az álszentség a NER-ben

Szex és Budapest: alap lett az álszentség a NER-ben

Eltűnt a víz Velence néhány kanálisából

Eltűnt a víz Velence néhány kanálisából

Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948

Fel is út, le is út – A magyar-szlovák lakosságcsere 1946–1948