Legalább az EU-tagállamok egyharmadát, azaz jelenleg kilenc országot kell képviselnie annak az egymillió uniós...
Legalább az EU-tagállamok egyharmadát, azaz jelenleg kilenc országot kell képviselnie annak az egymillió uniós polgárnak, aki a tavaly december 1-jén hatályba lépett lisszaboni szerződés értelmében aláírásával kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő jogszabályjavaslatot valamilyen kérdésben. A biztosjelöltek meghallgatása közepette alig kapott figyelmet ez a megállapodás, amely – a soros spanyol EU-elnökség első jelentősebb eseményén – a tagállamok EU-ügyekben illetékes minisztereinek és államtitkárainak múlt heti találkozóján született a Madridtól nyolcvan kilométerre lévő La Granjában.
A polgári kezdeményezés intézménye a lisszaboni szerződés egyik legfontosabb újítása, célja az áttekinthetetlensége és túlzott bürokratizmusa miatt sokat bírált uniós döntéshozatal demokratikusabbá tétele. Az Európai Parlament tavaly májusban alacsonyabb, egynegyedes küszöb alkalmazását szorgalmazta azzal, hogy az érvényességhez az érintett tagállamokban legalább a lakosság 0,2 százalékának kellene támogatnia egy-egy polgári kezdeményezést. A kormányok azonban a szigorúbb, egyharmados változat mellett tették le a garast. Egyes tagállamok még erősebb biztosítékokat szeretnének az esetleges visszaélések ellen is, hogy ne lehessen az EU általános jogelveivel ellentétes törvényalkotást kezdeményezni, és ahhoz aláírásokat gyűjteni.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
