A szén-dioxidban számolt üvegházhatású gázkibocsátás 11,2 százalékkal esett vissza 2009-ben az előző évihez képest a 27 uniós tagországban, Izlandon, Norvégiában és Liechtensteinben működő összesen 10.500 ipari üzemben és erőműben, amelyek részt vesznek az Európai Unió Kibocsátás Kereskedelmi Rendszerében (ETS).

Az Európai Bizottság (EB) adatai szerint a tavalyi volt a legnagyobb visszaesés az ETS 2005-ös indulása óta. A káros gázok kibocsátása a legnagyobb mértékben azokban az országokban csökkent, amelyek a leginkább megszenvedték a gazdasági válságot, így például Észtországban 24 százalékos, Spanyolországban pedig 16,3 százalékos visszaesést mértek, míg Lengyelországban, ahol tavaly is növekedett a gazdaság, 5,2 százalékos volt a csökkenés.

Az EB most közzétett előzetes adata - amely az ETS-ben résztvevő kibocsátók 80 százalékának jelentésein alapul - és a májusra várható végleges adat között nem lesz számottevő különbség, a visszaesés kétségtelenül rekord mértékű volt tavaly - mondta Kjersti Ulset. A Point Carbon norvég emissziókereskedelmi hírportál elemzője szerint két folyamat volt jellemző 2009-ben: a jelentős mennyiségű üvegházgázt kibocsátó széntüzelésű erőművek előretörése és a klímavédelmi szempontból közömbösnek mondható nukleáris energia visszaszorulása miatt növekedett a kibocsátás, ezt azonban bőven ellensúlyozta a gazdasági válság következtében az ipari üzemeknél végbement kibocsátás-csökkenés. Mindennek eredményeképpen az ETS-ben a kibocsátási kvóták ára tonnánként számolva 13 euró körül stagnálnak, ami túl alacsony ár, alig a fele annak, amelynél már megérné belevágni kibocsátás-csökkentést eredményező fejlesztésekbe - mondják elemzők.