Felbocsátották a Discovery amerikai űrsiklót

Felbocsátották a Discovery amerikai űrsiklót a floridai Cape Canaveral melletti Kennedy űrállomásról helyi idő szerint hétfőn hajnalban, közép-európai idő szerint délben.

  • MTI MTI
Felbocsátották a Discovery amerikai űrsiklót

A Discovery hét űrhajóst, valamint teherszállítmányt – felszerelést és kísérleti eszközöket – visz a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Ez az utolsó teherszállítmányok egyike, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) az ISS-re küld, mielőtt – a tervek szerint idén szeptember végéig – kivonja a forgalomból a jelenlegi űrsiklóparkot. A Discovery mostani felbocsátásával idén másodszor indult amerikai űrsikló a világűrbe, ebben az évben még három fellövést terveznek.

A Discovery a felbocsátást követően nyolc perccel 225 kilométeres magasságban Föld körüli pályára állt, s várhatóan szerdán kapcsolódik össze a Föld felett 343 kilométeres magasságban keringő ISS-sel.

A Discovery hétfős legénységének Alan Poindexter a parancsnoka. Ő John Poindexternek, Ronald Reagan néhai amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadójának a fia. Most először fordul elő, hogy a csapat három tagja nő. Az amerikai Dorothy Metcalf-Lindenburger és Stephanie Wilson, valamint a japán Jamazaki Naoko utazik négy férfi kollégájával.

Vasárnap már megérkezett az ISS-re a bajkonuri űrközpontból pénteken indított Szojuz TMA-18 orosz űrhajó, amelynek egyik utasa szintén egy amerikai nő, Tracy Caldwell Dyson. Így mintegy két héten át az űrhajózás történetében először tartózkodik majd négy nő egyidejűleg a világűrben.

A Discovery legénysége kilenc napot tölt az űrállomás fedélzetén. Feltöltik az ISS készleteit, felszerelnek egy új ammóniatartályt az ISS külső burkán – emiatt három űrsétát kell tenniük – , és olyan berendezéseket állítanak üzembe, amelyekre sokáig szükség lesz az űrállomás működéséhez az amerikai űrsiklóprogram leállítása után. A NASA a jövőben más országok segítségét veszi majd igénybe ahhoz, hogy űrhajósokat és teherszállítmányokat juttasson el a Nemzetközi Űrállomásra.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?