Magas rangú athéni diplomáciai források szerint véget érhet a Macedónia és Görögország között 19 éve zajló névvita – írja az EUobserver. Görögország évek óta azért nem járul hozzá az EU-ba igyekvő balkáni állam csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséhez, mert elfogadhatatlan számukra, hogy Görögország egyik északi tartományát ugyanúgy nevezik, mint a felvételt remélő Macedóniát.
A kompromisszum, amely elfogadhatónk látszik Görögország számára "Észak-Macedónia" lehet, s ezzel végre szabad utat engedne Szkopjének a csatlakozási tárgyalások elindításához. Görögország – a volt Jugoszlávia 1991-es széthullását után létrejött – Macedónia nevét kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartja, de vitatja az ország többségi lakosságának "macedón" megnevezését is.
Hétfőn a görög külügyminisztert, Dimitrisz Droutszasz a nemzeti sajtó előtt kijelentette, az Észak-Macedónia elfogadható az athéni kormány számára. Hozzátette, amennyiben a macedón elnök, Nikola Gruevszki elutasítja a javaslatunkat, el kell magyaráznia a népének, miért áll az ország európai perspektívájának útjába – igyekezett politikai lépéselőnyt kovácsolni az athéni felvetésből Droutszasz.
A nemzetközi diplomáciában az ország jelenleg a “Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság” nevet viseli. A névháború megjárta már az ENSZ-t, sőt a volt Jugoszláviai háborús bűnösökről döntő hágai Nemzetközi Törvényszéket (ICTY) is, miközben Brüsszel is többször megpróbált közveíteni a felek között, hogy elősegítse a nevével bajlódó ország és az EU közeledését.
Macedónia immár 2005 decembere óta várja tagjelölti státuszban a csatlakozáshoz szükséges tárgyalási fejezetek megnyitását, amihez azonban a Huszonhetek egyöntetű jóváhagyása szükséges. Az egységet pedig Görögország mind a mai napig megakadályozta az Európai Tanácsban.
A kompromisszum, amely elfogadhatónk látszik Görögország számára "Észak-Macedónia" lehet, s ezzel végre szabad utat engedne Szkopjének a csatlakozási tárgyalások elindításához. Görögország – a volt Jugoszlávia 1991-es széthullását után létrejött – Macedónia nevét kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartja, de vitatja az ország többségi lakosságának "macedón" megnevezését is.
Hétfőn a görög külügyminisztert, Dimitrisz Droutszasz a nemzeti sajtó előtt kijelentette, az Észak-Macedónia elfogadható az athéni kormány számára. Hozzátette, amennyiben a macedón elnök, Nikola Gruevszki elutasítja a javaslatunkat, el kell magyaráznia a népének, miért áll az ország európai perspektívájának útjába – igyekezett politikai lépéselőnyt kovácsolni az athéni felvetésből Droutszasz.
A nemzetközi diplomáciában az ország jelenleg a “Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság” nevet viseli. A névháború megjárta már az ENSZ-t, sőt a volt Jugoszláviai háborús bűnösökről döntő hágai Nemzetközi Törvényszéket (ICTY) is, miközben Brüsszel is többször megpróbált közveíteni a felek között, hogy elősegítse a nevével bajlódó ország és az EU közeledését.
Macedónia immár 2005 decembere óta várja tagjelölti státuszban a csatlakozáshoz szükséges tárgyalási fejezetek megnyitását, amihez azonban a Huszonhetek egyöntetű jóváhagyása szükséges. Az egységet pedig Görögország mind a mai napig megakadályozta az Európai Tanácsban.
