A liberális német újság szerint a Jobbik 16,7 százaléka egy hosszabb ideje tartó, a szélsőjobboldali pártok erősödésére utaló irányzat része. A szóban forgó pártok között sok az ideológiai hasonlóság, ugyanakkor jelentős különbségek is vannak közöttük. A magyar Jobbik, a holland Szabadság Párt, az olasz Északi Liga, az Igaz Finnek és a többi ilyen jellegű formáció közös nevezője az etnikai kisebbségektől való határozott elhatárolódás követelése. Ellenségképüknek ugyanakkor részben más összetevői is vannak. Miközben a Jobbik és más kelet-európai "megfelelői" mindenekelőtt a romák és gyakran a zsidók ellen is uszítanak, Nyugat-Európában a jobboldali populisták és a szélsőjobboldal főként a külföldiek és az iszlám ellen agitálnak.

Az említett pártok esetében a populista, illetve a szélsőséges nézetek közötti határok gyakran elmosódnak. Többségük azonban egyértelműen szélsőjobboldalinak minősíthető - vélekedett a lap. Az elemzés szerint a romák és a zsidók elleni gyűlöletpropagandájával, "Nagy Magyarország"-vízióival és a Magyar Gárda - az egykori náci rohamosztagosokéhoz hasonlítható - felvonulásaival közéjük tartozik a Jobbik is. Az újság szerint hasonlóan durva a Brit Nemzeti Párt fellépése is, amelynek vezetője, Nick Griffin 2009-ben az afrikai menekülteket szállító csónakok elsüllyesztését javasolta.

Más nyugat-európai jobboldali szélsőséges pártok ezzel szemben egy "korszerűbb arculatra" törekszenek, sőt gyakran Izrael-barátnak tüntetik fel magukat. Az újság szerint ennek taktikai okai vannak, valójában iszlámellenes propagandájukat akarják az iszlám terrortól való zsidó félelemre történő utalással igazolni. Az antiszemitizmust ezért elutasítják, legalábbis a nyilvánosság előtt. A rasszizmus esetükben a zsidók helyett a muzulmánokra összpontosul. A félelem-, illetve gyűlöletkeltés mechanizmusa azonban ugyanaz.

Egyes országokban a szélsőjobboldali pártoknak sikerült a kormánypolitikát is befolyásoló szerephez jutni. Ennek kapcsán az elemzés utalt a romaellenes Szlovák Nemzeti Pártra, amely 2006 óta tagja a szlovák kormánykoalíciónak. Dániában a Lars Rasmussen miniszterelnök vezette liberális-konzervatív koalíció az idegenellenes Dán Néppárt külső támogatásától függ. E pártnak sikerült elérnie  az országban tartózkodó külföldiekre vonatkozó jogszabályok szigorítását. Példaként említette a lap a Svájci Néppárt iszlámellenes propagandáját is, emlékeztetve arra, hogy a tavaly novemberi népszavazáson ennek köszönhetően született döntés új minaretek építésének megtiltásáról.

Az újság szerint a szélsőjobboldali pártok az ideológiai közelség ellenére nemzetközi téren csak esetenként működnek együtt. Ezt jelezte, hogy 2007 novemberében nem egészen egyéves működés után az Európai Parlamentben felbomlott az "Azonosság, Hagyomány, Szuverenitás" nevű frakciójuk, amelyet hét ország szélsőjobboldali pártjainak képviselői alkottak.