Biztonsági emberek vették át az irányítást több napra az egyik dunaújvárosi erőműben
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Megszavazta az Európai Parlament szerdán azt az állásfoglalást, amely arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a cianidos bányászati technológiák teljes betiltását az Európai Unióban 2011 vége előtt.
A jelentés kezdeményezője Tőkés László (RMDSZ) és Áder János (Fidesz) volt, előterjesztői közé tartozott Tabajdi Csaba (MSZP) és a szlovákiai magyar Mészáros Alajos (MKP) is. A brüsszeli plenáris ülésen megszavazott szöveg szerint a képviselők azt is szeretnék elérni, hogy a bányákat üzemeltető vállalatok kötelesek legyenek olyan biztosítást kötni, amely baleset vagy működési zavar esetén fedezné a helyszín eredeti ökológiai és kémiai állapotának helyreállítását, valamint a károk megtérítését.
A 488 igen, 48 nem és 57 tartózkodó vokssal elfogadott állásfoglalás szerint "az elmúlt 25 évben világszerte több mint 30 nagyobb cianidszivárgással járó komoly baleset fordult elő, ezek közül a legsúlyosabb tíz évvel ezelőtt, amikor több mint 100 ezer köbméter cianiddal szennyezett vizet eresztettek egy aranybánya víztárolójából a Tisza–Duna vízrendszerbe, ezzel Közép-Európa történelmének akkori legsúlyosabb ökológiai katasztrófáját idézve elő".
A szövegben hozzátették: "még mindig számos EU-tagállam mérlegel olyan külszíni aranybányákkal kapcsolatos nagyszabású, új projekteket, amelyek az emberi egészség és a környezet tekintetében további potenciális veszélyeket magukban hordozó cianidos technológiákat alkalmaznak". A képviselők úgy vélik, a cianidos bányászat "csak kevés munkahelyet teremt és azt is mindössze 8–16 évre, miközben hatalmas, határokon átnyúló ökológiai károkat okozhat".
Az állásfoglalás szerint a teljes uniós tilalom "az egyetlen biztonságos módja vízkészleteink és ökoszisztémáink bányászati tevékenységekből származó cianidos szennyeződéstől való védelmének”. A parlament "erőteljesen szorgalmazza a biztonságosabb - elsősorban cianidmentes - bányászati alternatívák kifejlesztését és alkalmazását", és felszólítja az uniós országokat, se közvetlenül, se közvetve ne támogassanak cianidos technológiát alkalmazó bányászati projekteket.
Felhívja a bizottságot a dokumentum arra is, hogy "az alternatív zöld iparágaknak, a megújuló energiának és az idegenforgalomnak nyújtandó megfelelő pénzügyi támogatás révén ösztönözze azon területek ipari szerkezetátalakítását, amelyeken a cianidos bányászatot betiltották".
A témában Áder János korábban kérdést is intézett az Európai Bizottsághoz. A végrehajtó testület képviselője, Cecilia Malmström belügyi felelős akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy egy néhány éve hozott uniós jogszabály már szigorú rendelkezéseket tartalmaz a hulladékok kezelésére és a cianid határértékére. A biztos jelezte, hogy a testület továbbra sem tartja megfelelő eljárásnak a teljes tilalmat. Úgy vélte, az előző katasztrófákból az unió már levonta a tanulságokat, amikor olyan jogszabályt dolgozott ki, amely igyekszik elejét venni a baleset kockázatának, ha pedig az mégis bekövetkezne, mérsékli a következményeket.
Egy jogvita vezethetett oda, hogy májusban biztonsági emberek jelentek meg az egyik dunaújvárosi erőműnél, és több napon keresztül akadályozták a működést.
Az M1-es autópálya és Esztergom között tervezett M100-nak 2021-ben egyszer már nekifutottak.
Két óra alatt sikerült lehozni a férfit.
Megvédte a kormány egyedi döntéseit a külügyminiszter.