Tetszett a cikk?

Az Európai Bizottság új számításai szerint a válság miatt lényegesen olcsóbb lett a gazdaság szén-dioxid-mentesítése.

Óriási kudarcot vallott az Európai Unió a tavaly decemberi koppenhágai klímacsúcson - olyannyira, hogy a tárgyalási folyamatok végső köreiből egyszerűen kihagyta a többi nagyhatalom. Az ENSZ eddigi legnagyobb csúcstalálkozójára az EU határozott tervekkel érkezett, 2020-ra 20 százalékos kibocsátáscsökkentésre és 20 százalékos megújuló energiafelhasználási arányra vállalva kötelezettséget, függetlenül attól, mások milyen célt tűztek ki. Kilátásba helyezett azonban egy 30 százalékos célt, amelynek elérését attól tette függővé, mit vállal a világ többi része. S noha a tárgyalások során ezt a kártyáját alkalma sem volt kijátszani az uniónak, a téma azóta még aktuálisabbá vált.

A Bizottság 2008-ban - a klíma és energiacsomag elfogadásakor - még úgy számolt, hogy 2020-ig évente 70 milliárd euróba kerül, ha ötödével csökken a szén-dioxid-kibocsátás. A válság nyomán ez az összeg 48 milliárd euróra (az EU GDP 0,32 százalékára) csökkent. A május 26-án közzétett kommüniké nem kevesebbet állít, mint hogy a visszaesett gazdasági növekedés nyomán mérséklődött a CO2-kibocsátás, s ennek köszönhető a költségek mérséklődése is. A hatások között említhetjük még a magas energiaárak miatt felpörgött energiahatékonysági törekvéseket  és az előre jelzetthez képest lényegesen alacsonyabb CO2-árfolyamot is.

Számok, milliárdok

Az Európai Bizottság dokumentumában közzétett számok tehát azt mutatják, hogy a 2020-ra irányozott 30 százalékos cél évi 81 milliárd euróba kerülne, és ez mindössze 33 milliárd euróval több, mint amivel a húsz százalék elérése kapcsán két éve kalkuláltak. Ráadásul ha az EU elkötelezi magát a megnövelt cél mellett, azzal további 65 ezer új zöld munkahelyet teremthet. A bizottság a legnagyobb csökkentési potenciált az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszeren (EU ETS) belül működő iparágakban látja. Esetükben - amely az új cél mellett - az évtized végére (2005-höz viszonyítva) 34 százalékos csökkentést érhetne el az unió a korábban tervezett 21 százalékkal szemben. Az ETS-en kívüli szektorok kibocsátása (mezőgazdaság, közúti közlekedés, háztartások, hulladék stb.) a jelenlegi tíz helyett tizenhat százalékkal csökkenne a számítások szerint.

További csökkentést lehetne elérni azzal is, ha az ETS-en belül hozzáférhető kedvezményes kvótákat 1,4 milliárd darabbal csökkentenék 2013 és 2020 között. Ebből a tagállamok nagyobb hasznot söpörnének be, s még inkább pörgethetnék a zöld beruházásokat. A bizottság emellett 6,5-11 milliárd eurós légszennyezési költségcsökkenést is vizionál, s mindemellett évi 40 milliárd euróval kevesebb olaj és gázimportról is beszél.

Aki kimarad, lemarad: kevés a zöldberuházás

A klímatárgyalások vezetője az a Connie Hedegaard volt, aki azóta Dániát képviseli az Európai Bizottságban klímaügyi biztosként. Az ő véleménye szerint a történetnek csak az egyik oldala az, hogy az EU számításai szerint a mai gazdasági feltételek mellett olcsóbban lehet elérni a kitűzött célokat. Hedegaard az új számokkal dúsított elképzelés ismertetése során nem kergetett hiú ábrándokat. Újságírók előtt kijelentette, tisztában van vele, hogy nem csak az energiafelhasználás csökkent, de a gazdasági visszaesés miatt sokkal kevésbé lelkesen fektetnek zöld célokba és fejlesztésekbe a vállalatok: “nem sikerült annyi innovációt produkálni, mint amennyivel korábban számoltunk” - mondta.

Hedegaard elismerte, hogy nem a célok egyoldalú elfogadása a bizottság törekvése, inkább vitára és közös gondolkozásra sarkalló dokumentumnak szánják a közleményt. Hozzátette, a globális klímapolitika fejlődésének lendületben tartása kapcsán azért is aktuális a javaslata, mert 2008 vége óta - mindenekelőtt az ENSZ-csúcsot megelőző tavalyi lázas készülődésben - számos nagyhatalom, így Kína, India, Brazília és az Egyesült Államok is elfogadott “ilyen-olyan” egyoldalú csökkentési célokat.

Újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, a kormányközi klímaváltozással foglalkozó panel (IPCC) negyedik jelentése alapján 2020-ra ajánlott 25-40 százalékos CO2-kibocsátás-mérséklés elérése is csak ötven százalékos esélyt jelent az átlaghőmérséklet két Celsius fok alatt tartására - ezért is különösen fontos szerinte az új számok bedobása a köztudatba.

A magát a globális klímaküzdelem legelkötelezettebb térségének nevező Európai Uniónak azért is szükséges a klímaügy napirenden tartása, mert az utóbbi időben Kínában és az Egyesült Államokban is jobb üzletté vált megújuló energiaforrásokba fektetni, mint az öreg kontinensen. “Szürreálisan gyors a zöldfejlődés egyebek mellett Brazíliában és Dél-Koreában, ezért ha nem akarunk végérvényesen lemaradni, előre kell lépnünk” - mondta Hedegaard.

A zöldek cáfolnak, aggódnak

Aggódik Európa lemaradása miatt a Friends of the Earth Europe környezetvédelmi szervezet is. Szóvivőjük, Francesca Gater a hvg.hu-nak elmondta, hiába a fokozódó nemzetközi nyomás és az újabb és újabb tudományos bizonyítékok a kibocsátáscsökkentés fokozásának fontosságáról, a tagállamok többsége továbbra sem eléggé nyitott. (A német és a francia kormány például az új célt azonnal vállalhatatlannak nevezte - a szerk.) A zöldek szerint a mostani dokumentum azonban segíthet a holtpontról való kimozdulásban. Úgy vélik ugyanakkor, hogy a klímát megóvó valódi megoldást a 40 százalékos csökkentési cél és annak jogilag szabályozott betartatása jelentené.

A közzététel előtt egy héttel kiszivárgott bizottsági dokumentum az első perctől kezdve az ipari érdekcsoportok támadásainak kereszttüzébe került. Ők úgy gondolják: a magasabb csökkentési célok fenyegetik a versenyképességüket és további gyárak Európából való kivándorlásához vezethetnek majd. A Greenpeace brüsszeli szervezete erre az érdekcsoportok állításainak tételes cáfolatával állt elő. A brit kormány megrendelésére a klímaváltozás világgazdaságra gyakorolt hatásait elemző Stern-jelentést idézve a Greenpeace arra emlékeztet, hogy “az ipar igen csekély számú szektora képes nemzetközi mobilitásra és gyártásának kihelyezésére”. A Cambridge Egyetem klímastratégiai kiadványából idézve azt is hozzáteszik, a klímapolitika csak egy szempont a gyárak helyének kiválasztásakor, annál sokkal fontosabb a fogyasztói piacok távolsága, a technológiai fejlettség, a munkaerő képzettsége vagy az energetikai és közlekedési infrastruktúra az adott országban.

A munkahelyek külföldre telepítésének mumusára reagálva a Greenpeace a neves amerikai közgazdászt, Jeremy Rifkint idézi, aki szerint “az európai és amerikai politikusok szívesen riogatnak azzal, hogy a munkahelyek Kínába vándorolnak, valójában azonban Kínában az utóbbi hét évben a gyári munkahelyek 15 százaléka eltűnt örökre. Hiába nagyon olcsó ugyanis a kínai munkás órabére, soha nem lesz olyan olcsó, mint az olcsó intelligens technológiák, amelyeket a helyükre beállítanak.”

Annak cáfolatát pedig, hogy a CO2-csökkentési célok emelése végzetes következménnyel járna az Unió gazdaságára nézve - a globális zöld szervezet szerint -, maga a Nemzetközi Energia Ügynökség adja. Számításaik alapján ugyanis minden késlekedéssel töltött év - vagyis amikor az érintett országok nem képesek elköteleződni a csökkentési célok mellett - 336 milliárd euróval növeli a 2010 és 2030 között szükséges zöldbefektetések “árát”.

Folk György/Brüsszel

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Világ

Klímacsúcs: el akarják foglalni a tüntetők a Bella Centert

A rendőrség szerint több száz, más források szerint mintegy 3 ezer tüntető gyűlt össze szerda reggel Koppenhágában a Climate Justice Action (Akció az Éghajlati Igazságosságért, CJA) nevű szervezet felhívására. A tüntetők azt tervezik, hogy "békés eszközökkel" áttörnek a klímacsúcsnak helyet adó Bella Centert övező masszív rendőrségi kordonokon, és a hivatalos tárgyalókat is kihívva "ellencsúcsot" tartanak.

hvg.hu Természet

Kőszegi szőlőfestményeket elemez egy amerikai klímakutató

A Dél-Oregoni Egyetem professzora a kőszegi Szőlő Jövésnek Könyvében talált festmények alapján következtet arra, hogyan változott a klíma abban az időben, amikor még nem vezettek nyilvántartást a hőmérsékleti viszonyokról. A történelmi festmények segítségével bepillantást kapunk az évszázadok során változó hőmérsékleti viszonyokba.

hvg.hu Tech

36 millió éves szabályt zavar meg a klímaváltozás

A trópusi mélytengerekre is hatással van a klímaváltozás: élőviláguk fajgazdagsága az északabbi szélességi körök szintjére csökkent az elmúlt négy jégkorszak során - vonták le a következtetést amerikai kutatók a brazil partoknál végzett fúrásaik eredményeiből.

MTI Gazdaság

A magyarok bolydították fel az európai kvótapiacot?

Felfüggesztették a kereskedést a szén-dioxid-kibocsátási kvótákkal szerdán délelőtt a párizsi székhelyű Bluenext tőzsdén. Az MTI információi szerint a magyar zöldtárca napokban lezajlott kvótaüzlete áll a háttérben.

Hiányos utastájékoztatásért, lejárt menetrendért, lekésett éjszakai csatlakozásért is fizethetett a MÁV

Hiányos utastájékoztatásért, lejárt menetrendért, lekésett éjszakai csatlakozásért is fizethetett a MÁV

Újabb rejtélyes elefánttetemeket találtak Botswanában

Újabb rejtélyes elefánttetemeket találtak Botswanában

Olyan többséggel választották újra a portugál elnököt, hogy második forduló sem kell

Olyan többséggel választották újra a portugál elnököt, hogy második forduló sem kell