hvg.hu: A magyar állampolgársági törvény módosítása és a szlovák ellenlépések után tovább romlott Magyarország és Szlovákia barátinak korábban sem nevezhető viszonya. Hogy tekintenek erre a konfliktusra Európában?

Kai-Olaf Lang: Az EU-ban bizonyos mértékű aggodalommal szemlélik a kettős állampolgárság kérdése körül kialakult magyar-szlovák konfliktust. A Budapest és Pozsony közötti összezördülés megmutatta, hogy mennyire problematikus lehet a tagországok egymás közötti viszonya, illetve hogy milyen könnyen tovább romolhat a szomszédos államok érzékeny kapcsolata. A konfliktus a történelmi örökségek fontosságáról is árulkodik a mai Európában és jól mutatja azt is, hogy a nemzetek és társadalmak közötti megbékélés máig kulcskérdés maradt a kontinens számos részén.

Jelzi azt is, hogy nem feltétlenül működik az az elgondolás, amely szerint az uniós csatlakozással kapcsolatos feltételességgel vagy szélesebb európai kezdeményezésekkel tartósan meg lehet oldani a történelmi vagy etnikai kérdésekkel kapcsolatos kétoldalú vitákat. Több régi tagállam szempontjából a magyar-szlovák konfliktus abból ad ízelítőt, hogy mi történhet majd, amikor egyre több nyugat-balkáni ország csatlakozik az unióhoz. Ezek az államok is importálhatják „megfagyott” etnikai ellentéteiket, amelyek a csatlakozással kapcsolatos feltételesség megszűnése után elég hamar újból „felolvadhatnak”.

hvg.hu: Hogyan hat a magyar-szlovák konfliktus a V4-ek jövőbeli együttműködésére? Lehet-e bármiféle szerepe a kétoldalú problémák megoldásában Csehországnak és Lengyelországnak?

K.-O. L.: Ez a konfliktus bonyolultabbá teheti a csoport jövőbeli közös munkáját. A magyar-szlovák vitában Csehország Szlovákia pártján foglalt állást, Orbán Viktor kormányának pedig Lengyelország lehet a természetes szövetségese. Ebbe a képbe beleillik, hogy a magyar miniszterelnök első hivatalos útja Varsóba vezetett. Bár Lengyelország várhatóan nem vállalja a mediátor szerepét, ráveheti Budapestet és Pozsonyt, hogy a közöttük lévő problémákat válasszák külön a V4-ben kifejtett munkájuktól.

hvg.hu: Sok kritika érte a Fidesz-kormányt azért, mert a kettős állampolgárság elfogadásával nem várta meg a szlovákiai parlamenti választásokat, így északi szomszédunknál kiemelt kampánytémává vált a kérdés. Mit gondol erről?

K.-O. L.: Valóban nem volt túl szerencsés az időzítés. Egyértelmű volt, hogy mindez a szlovákiai nacionalisták malmára hajtja a vizet, és Szlovákia erős válaszának – különösen Fico lépéseinek – köze volt a választási kampányhoz. Arról nem is beszélve, hogy Ficónak új témát kellett találnia Szlovákia görög pénzügyi segélycsomaghoz történő ellentmondásos hozzájárulása miatt.

A nacionalista pártok bizonyos szempontból mindkét országban fontos szerepet játszanak. Ficóra a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) gyakorol nyomást, a Fidesz pedig – a Jobbik erős parlamenti képviseletének tudatában – proaktivitását és hazafiasságát akarja demonstrálni olyan ügyekkel kapcsolatban, mint a kettős állampolgárság vagy a trianoni évforduló.

hvg.hu: A június 12-i szlovákiai választások eredménye nagy hatással lehet a magyar-szlovák kapcsolatokra, a legnagyobb ellenzéki párt például már bejelentette, hogy győzelme esetén eltörölné a szlovák állampolgársági törvény közelmúltbeli módosítását. Hogyan látja a választási esélyeket? Milyen hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra, ha ismét Robert Fico alakíthat kormányt?

K.-O. L.: A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a választások eredménye egyelőre nyitott. Lehetséges, hogy a Robert Fico vezette jelenlegi koalíció – a Smer, az SNS és a HZDS – fennmarad, ez a magyar-szlovák feszültség folytatódását jelentené, bár Fico a választások után valószínűleg pragmatikusabb eszközökhöz nyúlna. Nincs esélye, hogy a magyar MKP koalícióra lépne a Smerrel, a Híd-Most pedig a közelmúltban nyilvánosan is kizárta egy hasonló együttműködés lehetőségét Fico pártjával.

A kétoldalú kapcsolatok szempontjából akkor sem lennék túl optimista, ha a jelenlegi ellenzéki pártok alakíthatnának kormányt. Ebben valószínűleg helyet kapna a magyar kettős állampolgárság ellen meghozott szlovák törvénymódosítást támogató Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), illetve a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), amelynek színeiben a korábbi kormányfő, Mikulas Dzurinda annak idején kifejezetten ellenezte a magyar státusztörvényt – igaz, a párton belül ő mára kissé háttérbe szorult. Ugyanakkor egy ellenzéki pártokból alakuló koalícióban valószínűleg helyet kapna egy magyar párt is, a legnagyobb erőnek számító SDKÚ választási listavezetője, Iveta Radicova pedig képes lenne kompromisszumos döntésekre is.

Mindent egybevetve, a választások után valamelyest javulhat a magyar-szlovák viszony, de a magyar állampolgársági törvényben végrehajtott változtatás nélkül egy pozsonyi kormány sem nyúlna hozzá a szlovák módosításhoz. 

hvg.hu: A kettős állampolgárság ügye csak a legutolsó fejezet a szlovák-magyar konfliktusok történetében. Mire számít hosszabb távon, különösen annak fényében, hogy az Orbán-kormány a kelet-európai országok szorosabb együttműködésével a térség erősebb képviseletét szeretné elérni az EU-ban?

K.-O. L.: Ha elül a vihar, Szlovákiának és Magyarországnak számot kell vetnie azzal, hogy melyek a közös érdekeik az unióban és a kelet-európai térségben. Akkor számíthatnánk előrelépésre, ha a történelmi ellentétek és a kisebbségek kérdésében kiegyezés születne a két ország között. Ez egy jövőbeli lehetőség, Szlovákiát és Magyarországot ebben a pillanatban konfliktusközösség köti össze.