szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A régi EU-tagállamok a kettős állampolgárság kapcsán kiújult szlovák-magyar konfliktussal ízelítőt kaphatnak abból, milyen ellentéteket hozhatnak magukkal az uniós csatlakozásra áhítozó nyugat-balkáni országok - véli Kai-Olaf Lang politológus, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) kelet-európai országokkal és EU-integrációval foglalkozó kutatója. Szerinte egy lehetséges "kiegyezéshez" Magyarországnak és Szlovákiának számot kellene vetnie közös érdekeivel. Interjú.

hvg.hu: A magyar állampolgársági törvény módosítása és a szlovák ellenlépések után tovább romlott Magyarország és Szlovákia barátinak korábban sem nevezhető viszonya. Hogy tekintenek erre a konfliktusra Európában?

Kai-Olaf Lang: Az EU-ban bizonyos mértékű aggodalommal szemlélik a kettős állampolgárság kérdése körül kialakult magyar-szlovák konfliktust. A Budapest és Pozsony közötti összezördülés megmutatta, hogy mennyire problematikus lehet a tagországok egymás közötti viszonya, illetve hogy milyen könnyen tovább romolhat a szomszédos államok érzékeny kapcsolata. A konfliktus a történelmi örökségek fontosságáról is árulkodik a mai Európában és jól mutatja azt is, hogy a nemzetek és társadalmak közötti megbékélés máig kulcskérdés maradt a kontinens számos részén.

Jelzi azt is, hogy nem feltétlenül működik az az elgondolás, amely szerint az uniós csatlakozással kapcsolatos feltételességgel vagy szélesebb európai kezdeményezésekkel tartósan meg lehet oldani a történelmi vagy etnikai kérdésekkel kapcsolatos kétoldalú vitákat. Több régi tagállam szempontjából a magyar-szlovák konfliktus abból ad ízelítőt, hogy mi történhet majd, amikor egyre több nyugat-balkáni ország csatlakozik az unióhoz. Ezek az államok is importálhatják „megfagyott” etnikai ellentéteiket, amelyek a csatlakozással kapcsolatos feltételesség megszűnése után elég hamar újból „felolvadhatnak”.

hvg.hu: Hogyan hat a magyar-szlovák konfliktus a V4-ek jövőbeli együttműködésére? Lehet-e bármiféle szerepe a kétoldalú problémák megoldásában Csehországnak és Lengyelországnak?

K.-O. L.: Ez a konfliktus bonyolultabbá teheti a csoport jövőbeli közös munkáját. A magyar-szlovák vitában Csehország Szlovákia pártján foglalt állást, Orbán Viktor kormányának pedig Lengyelország lehet a természetes szövetségese. Ebbe a képbe beleillik, hogy a magyar miniszterelnök első hivatalos útja Varsóba vezetett. Bár Lengyelország várhatóan nem vállalja a mediátor szerepét, ráveheti Budapestet és Pozsonyt, hogy a közöttük lévő problémákat válasszák külön a V4-ben kifejtett munkájuktól.

hvg.hu: Sok kritika érte a Fidesz-kormányt azért, mert a kettős állampolgárság elfogadásával nem várta meg a szlovákiai parlamenti választásokat, így északi szomszédunknál kiemelt kampánytémává vált a kérdés. Mit gondol erről?

K.-O. L.: Valóban nem volt túl szerencsés az időzítés. Egyértelmű volt, hogy mindez a szlovákiai nacionalisták malmára hajtja a vizet, és Szlovákia erős válaszának – különösen Fico lépéseinek – köze volt a választási kampányhoz. Arról nem is beszélve, hogy Ficónak új témát kellett találnia Szlovákia görög pénzügyi segélycsomaghoz történő ellentmondásos hozzájárulása miatt.

A nacionalista pártok bizonyos szempontból mindkét országban fontos szerepet játszanak. Ficóra a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) gyakorol nyomást, a Fidesz pedig – a Jobbik erős parlamenti képviseletének tudatában – proaktivitását és hazafiasságát akarja demonstrálni olyan ügyekkel kapcsolatban, mint a kettős állampolgárság vagy a trianoni évforduló.

hvg.hu: A június 12-i szlovákiai választások eredménye nagy hatással lehet a magyar-szlovák kapcsolatokra, a legnagyobb ellenzéki párt például már bejelentette, hogy győzelme esetén eltörölné a szlovák állampolgársági törvény közelmúltbeli módosítását. Hogyan látja a választási esélyeket? Milyen hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra, ha ismét Robert Fico alakíthat kormányt?

K.-O. L.: A legutolsó közvélemény-kutatások szerint a választások eredménye egyelőre nyitott. Lehetséges, hogy a Robert Fico vezette jelenlegi koalíció – a Smer, az SNS és a HZDS – fennmarad, ez a magyar-szlovák feszültség folytatódását jelentené, bár Fico a választások után valószínűleg pragmatikusabb eszközökhöz nyúlna. Nincs esélye, hogy a magyar MKP koalícióra lépne a Smerrel, a Híd-Most pedig a közelmúltban nyilvánosan is kizárta egy hasonló együttműködés lehetőségét Fico pártjával.

A kétoldalú kapcsolatok szempontjából akkor sem lennék túl optimista, ha a jelenlegi ellenzéki pártok alakíthatnának kormányt. Ebben valószínűleg helyet kapna a magyar kettős állampolgárság ellen meghozott szlovák törvénymódosítást támogató Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), illetve a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), amelynek színeiben a korábbi kormányfő, Mikulas Dzurinda annak idején kifejezetten ellenezte a magyar státusztörvényt – igaz, a párton belül ő mára kissé háttérbe szorult. Ugyanakkor egy ellenzéki pártokból alakuló koalícióban valószínűleg helyet kapna egy magyar párt is, a legnagyobb erőnek számító SDKÚ választási listavezetője, Iveta Radicova pedig képes lenne kompromisszumos döntésekre is.

Mindent egybevetve, a választások után valamelyest javulhat a magyar-szlovák viszony, de a magyar állampolgársági törvényben végrehajtott változtatás nélkül egy pozsonyi kormány sem nyúlna hozzá a szlovák módosításhoz. 

hvg.hu: A kettős állampolgárság ügye csak a legutolsó fejezet a szlovák-magyar konfliktusok történetében. Mire számít hosszabb távon, különösen annak fényében, hogy az Orbán-kormány a kelet-európai országok szorosabb együttműködésével a térség erősebb képviseletét szeretné elérni az EU-ban?


K.-O. L.: Ha elül a vihar, Szlovákiának és Magyarországnak számot kell vetnie azzal, hogy melyek a közös érdekeik az unióban és a kelet-európai térségben. Akkor számíthatnánk előrelépésre, ha a történelmi ellentétek és a kisebbségek kérdésében kiegyezés születne a két ország között. Ez egy jövőbeli lehetőség, Szlovákiát és Magyarországot ebben a pillanatban konfliktusközösség köti össze.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
MTI Világ

Radicová pártja Hágába vinné a szlovák-magyar vitát

Iveta Radicová, az ellenzéki Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) választási listavezetője szerint a kettős állampolgárság ügyében Szlovákiának a hágai Nemzetközi Döntőbírósághoz kellett volna fordulnia.

MTI Világ

Kettős állampolgárság: óvatosságra intett az EBESZ főbiztosa

Óvatosságra intett Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa az olyan lépéseket illetően, amikor egy állam a vele szomszédos állambeli polgárok meghatározott - jelentős számban ott lakó - csoportjának biztosítja az állampolgárság lehetőségét.

HVG Itthon

Fordulat a szomszédságpolitikában - Szlovákul állunk

Új külpolitikai doktrínát hirdetett a külügyminiszter a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokban. A szlovák–magyar viszony elmérgesedése az új politika buktatóit is jelzi – derül ki a friss HVG címlapsztorijából.

MTI Világ

Krónika: Pozsony elszigetelődhet a "kicsinyes sovinizmus" miatt

A szlovák-magyar együttműködés megalapozásához arra lenne szükség, hogy Pozsonyban felismerjék: nem a magyar állampolgárság kiterjesztése jelent nemzetbiztonsági kockázatot, hanem az, ha a kicsinyes sovinizmus miatt elszigetelődnek, és kimaradnak egy esetleg létrejövő közép-európai szövetségből - állapítja meg csütörtöki vezércikkében az erdélyi Krónika.

MTI Itthon

Kettős állampolgárság: az MKP konkrét intézkedéseket kér Gasparovictól

A Magyar Koalíció Pártja azt javasolja Ivan Gasparovic szlovák államfőnek, hogy kezdeményezzen vitát a szlovák alkotmány bevezetőjének és az államnyelvtörvénynek a módosításáról, valamint a magyarok kulturális és közoktatási önkormányzatának létrehozásáról, ha komolyan gondolja a magyar kisebbséghez csütörtökön este intézett szavait.