A kelet-európai roma népesség az integrációs kezdeményezések ellenére még mindig rosszabbul él, mint a kommunizmus idején - írta jogvédők véleményét idézve a The Economist, amelynek pénteken megjelent elemzése szerint ugyanakkor a Nyugat-Európába vándorló romák sem részesülnek baráti fogadtatásban.

A vezető brit gazdasági-politikai folyóirat budapesti keltezésű terjedelmes cikkének alcíme szerint a kelet-európai romákat hazájukban előítéletek sújtják, külföldön pedig bűnbaknak teszik meg őket, és "nincs olyan politikus, aki meg akarná oldani problémájukat". A lap felidézi a minapi pozsonyi vérengzést, amelyben egy roma család hat tagja halt meg, de ugyanígy megemlíti a roma bevándorlók kitoloncolását Franciaországból, amely ellen a pápa, a francia egyházak, az ENSZ, sőt a francia kormány több minisztere is felemelte szavát.

A szlovákiai lövöldözés és a franciaországi kitoloncolások jól mutatják azokat a nehézségeket, amelyekkel Európa legnagyobb, "állam nélküli kisebbsége" kénytelen szembesülni. A romák gyakran erőszakba torkolló előítéletek áldozatai Kelet-Európában, és ezrek vándoroltak nyugatra a jobb élet reményében, különösen a mozgásszabadságot biztosító EU-bővítés nyomán. Lehet, hogy nyugaton jobbak a körülmények, a romák azonban ott is ritkán lelnek baráti fogadtatásra, és "a (Nicolas) Sarkozy (francia) elnökhöz hasonló politikusok" kíméletlenül kiaknázzák az újonnan érkezőkkel szembeni ellenségességet - írja a The Economist.

A lap szerint ugyanakkor "a nyugati vezetők demagóg ösztönei elhalványulnak a keleti kollégáik által tanúsított nemtörődömséggel összehasonlítva". A The Economist idézi Rob Kushent, a budapesti székhelyű  Európai Roma Jogi Központ igazgatóját, aki kijelentette: a jelentősebb roma népességű kelet-európai országok egyikében sem tettek a kormányok sokat a romákkal szembeni megkülönböztetés, vagy az őket perifériára szorító reménytelen szegénység  kezelésére.

Az írás szerint a legnagyobb gondok egyike az oktatás. A folyóirat idéz az Amnesty International emberi jogi szervezet új jelentéséből, amely megállapítja, hogy jóllehet Szlovákiában a romák az iskolás korú népesség nem egészen tíz százalékát adják, a kisegítő iskolákban mégis 60 százalék a roma gyerekek aránya. Nem meglepő, hogy sokan idő előtt abbahagyják a tanulást, és nem szereznek olyan versenyképes szakképesítést, amelyre szükségük lenne a munkapiacon. Ehelyett ócskavasat gyűjtenek, koldulnak vagy a kisstílű bűn világába sodródnak - áll a The Economist elemzésében  Mindebben a "nyílt előítéletességnek" is megvan a maga szerepe. A Jobbik nevű "szélsőjobboldali magyar párt" egyik európai parlamenti képviselője a romák "tömeges internálását" szorgalmazta - fogalmaz a cikk. A folyóirat megemlíti, hogy a magyar rendőrség az FBI segítségét kérte a romagyilkosságok ügyében, amelyeknek hat áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú.

Az idén érkezett el félidejéhez az európai Roma Integráció Évtizede program, amelyet 2005-ben Budapesten indítottak útjára. Öt év múltán a romák zöme még mindig rosszabbul él, mint a kommunizmus idején, amely minden hibájával együtt legalább munkát, lakhatást és jóléti juttatásokat garantált, és nem tűrte a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket - írja "aktivisták" véleményét idézve a The Economist.  A lap szerint ma a városok és falvak szélére szorult roma telepeken az afrikai vagy indiai nyomorhoz mérhető viszonyok uralkodnak.

A romák azonban a maguk teremtette problémáktól is szenvednek. Az ambiciózus fiatalokat gyakran visszahúzza az erőteljesen patriarchális, konzervatív közösség, a lányokat tizenéves korukban kiházasítják, a fiúkat pedig tanulás helyett már fiatal korban munkába állítják. A külvilág által tanúsított ellenségességbe belefásulva a roma közösségek hajlamosak arra, hogy maguk váljanak le a társadalomról és annak törvényeiről. Ezzel kapcsolatban említi meg a The Economist cikke az olaszliszkai esetet, amelyben egy roma kislányt elsodró autó vezetőjét kirángatták a járműből és agyonverték.

A cikk szerint most, hogy a kelet-európai országok már az EU tagjai, a brüsszeli eurokratáknak jóval nehezebb dolguk van, mint a csatlakozás előtt, ha meg akarják mondani ezeknek az országoknak, hogy mit tegyenek romaügyben. Egyébként is valószínűtlen, hogy a kelet-európai kormányok hirtelenjében hozzákezdenének az évszázadokra visszanyúló probléma megoldásához, csak azért, mert Brüsszel ezt kéri tőlük.

Talán az önérdek majd erőteljesebb ösztönzőnek bizonyul. A roma családok sokkal népesebbek, mint a többségi lakosság családjai, így a nyomorgók száma is csak növekedhet. Mindemellett a Világbank egy nemrégiben elkészült jelentése kimutatta, hogy a romák integrálásának elmulasztása Bulgáriában, Romániában, Szerbiában és Csehországban évente összesen 5,7 milliárd euró költséggel jár. Ha az emberiességi érvek nem is, talán a gazdasági és demográfiai érvek majd hatnak - fejeződik be a The Economist pénteki írása.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Úgy ágyékon rúgta játékból a budapesti nő a férjét, hogy mentőt kellett hívni

Úgy ágyékon rúgta játékból a budapesti nő a férjét, hogy mentőt kellett hívni

Matolcsy unokatestvérének sikerült megszabadulni bedőlt bankjától

Matolcsy unokatestvérének sikerült megszabadulni bedőlt bankjától

9,3 milliárd forint névértékben bocsát ki kötvényeket az Alteo

9,3 milliárd forint névértékben bocsát ki kötvényeket az Alteo

Aláírást gyűjtenek Győrben, hogy lemondassák Borkai Zsoltot

Aláírást gyűjtenek Győrben, hogy lemondassák Borkai Zsoltot

Videó: kemény volt a karma, mint egy tégla

Videó: kemény volt a karma, mint egy tégla

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján