A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, de a szenátusban csak október 5-én kezdődik el róla a vita. A szakszervezetek tisztában vannak azzal, hogy mozgósító erejükön, azaz a délutáni tüntetések résztvevőinek számán múlik majd, folytatható-e még a nyomásgyakorlás a kormányra. Az államfő többször jelezte: a reform megvalósítását mandátuma egyik legfőbb ügyének tekinti és annak legfontosabb elemein nem hajlandó változtatni. A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése.

A szakszervezetek kora esti adatai szerint 2,9 millióan vonultak országszerte utcára, és ezzel sikeresnek tekinthető a megmozdulás, hiszen a korábbiaknál többen tiltakoztak a nyugdíjreform ellen. Az érdekvédelmi szervezetek fő célja az volt, hogy legalább annyian vonuljanak utcára, mint szeptember 7-én, amikor is adataik szerint 2,7 millióan tüntettek. A rendőrség szerint akkor valamivel több mint egymillióan vettek részt a tiltakozó megmozdulásokon. A legfőbb felvonulásra csütörtökön Párizsban került sor, amelyen a szakszervezetek szerint 300 ezren vettek részt amely 30 ezerrel több, mint két hete. A rendőrség ugyanakkor csak 65 ezres részvételről számolt be a fővárosban, amely 15 ezerrel kevesebb, mint szeptember 7-én.  

A részvételi arányok különböző értelmezése miatt a kormány teljesen másképp értékeli a megmozdulás sikerességét, mint a szakszervezetek. A francia elnöki hivatal közleménye szerint a szeptember 7-nél kevesebb sztrájkoló száma arra utal, hogy a franciák úgy érzik: a nyugdíjreform már mögöttük van és inkább támogatják azt. "A tüntetések hatalmasak lesznek" - ígérte meg előre Francois Chéreque a reformpárti CFDT szakszervezet vezetője azt hangsúlyozva, hogy nem a radikalizáció a megmozdulás célja. A szakszervezetek azt szeretnék, ha a szenátus "csökkentené az igazságtalanságokat" a tervezetben, például a nehéz fizikai munkát végzők számára lehetővé tenné a korkedvezményes nyugdíjba vonulást.

Kormányzati források szerint elképzelhető hogy a nők, a fogyatékosok és az idősebb munkanélkülieket érintő kérdésekben engedményeket tesz majd az államfő a végszavazás előtt.

A fennakadások már csütörtök reggel óra érezhetőek voltak a Franciaországban, elsősorban a vasúti és a légi közlekedésben, valamint az oktatási intézményekben. Az illetékes minisztérium adatai szerint a tanárok negyede, a szakszervezetek szerint fele nem tartotta meg csütörtökön az óráit. Ez megegyezik a szeptember 7-i részvételi arányokkal. A repülőtereken viszont nagyobbnak ígérkezett a káosz: a járatoknak átlagosan negyven százalékát törölték, a párizsi Orly repülőtéren viszont a gépek fele nem szállt fel. Két hete a járatoknak csak 25 százalékát érintette a munkabeszüntetés. A vasutasoknak a szakszervezetek szerint fele, a vasúttársaság szerint 37 százaléka sztrájkolt csütörtökön, amely némi visszaesést jelent szeptember 7-hez képest. A belföldi vonatoknak mintegy fele közlekedik a nemzetközi vonalakat viszont egyáltalán nem érinti a sztrájk. A párizsi metrón kevéssé érezhető a sztrájk a kötelező minimumszolgáltatás miatt, amelynek következtében a csúcsforgalmi időkben szinte normál menetrendben érkeznek a vonatok.

A felmérések szerint a közvélemény felemásan viszonyul a tiltakozási hullámhoz: a Vivavoice intézetnek a Libération napilapban közölt adatai szerint a lakosság 63 százaléka támogatja a sztrájkot, a Le Figaro által megbízott Ifop szerint azonban csak alig 37 százalékuk gondolja, hogy az ellenzék valójában visszaállítaná a 60 éves korhatárt, ha hatalomra kerülne. A La Croix című napilap szerint a párizsi tüntetés valójában "a 60 éves nyugdíjkorhatár ünnepélyes temetési menete".