Öt minisztérium készítette elő a harminckét javaslatot, amelyektől azt remélik, hogy az ország területén elszórt huszonkilenc gettót fokozatosan megszüntethetik, és lakóikat be tudják illeszteni a társadalomba. Egyebek között több mint ezer lakást lerombolnának a külvilágtól elzárt enklávékban, megerősítenék a rendőri jelenlétet a gettókban, hogy megteremtsék a biztonságot. A hároméves kort elérő gyermekeknek a kormány kötelezővé tenné, hogy bölcsődébe vagy óvodába járjanak, ha nem beszélik jól a dán nyelvet.

Az önkormányzatok ezentúl nem ajánlhatnának lakást a gettókban az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokból érkezett menekülteknek és bevándorlóknak, a tartós munkanélkülieknek és a bűnügyi nyilvántartásban szereplő személyeknek sem. Oly módon kellene megoldaniuk a lakhatást, hogy megkönnyítsék az érintetteknek a társadalmi integrációt. "Elfogadhatatlan, hogy Dániában vannak olyan övezetek, ahol a társadalommal való elsődleges kapcsolatot az a nap jelenti, amikor megkapják a közjóléti intézményektől érkezett havi csekket" - jelentette ki Inger Stojberg foglalkoztatási és esélyegyenlőségi miniszter.

Lars Lokke Rasmussen miniszterelnök október elején, a parlament őszi ülésszakának nyitónapján hirdette meg ezt a politikát. Kijelentette, hogy le kell rombolni a gettókat, mert nincs értelme a látszat fenntartására költeni a pénzt. "Rendkívüli problémával állunk szemben, amely rendkívüli megoldásokat követel... Vannak olyan övezetek, ahol a lakók nagy része munkanélküli, ahol sok a bűnöző, ahol nagy számban élnek külföldi származású dánok" - mutatott rá Rasmussen, hangsúlyozva, hogy a kormány nem tűri tovább "ezt a párhuzamos társadalmat, ahol a tűzoltók nem tudnak rendőri védelem nélkül dolgozni, ahol az iskolákat és óvodákat megrongálják".