Ráfizettek

Példátlan döntést hozott a szófiai ügyészség a napokban: hivatalban lévő kormánytagot helyezett vád alá. A jobbközép kabinet egészségügyi minisztere, Bozsidar Nanevet korrupcióval gyanúsítják. „Bebizonyítottuk, hogy senki sem érinthetetlen” – indokolta az intézkedést Nikolai Kokinov, a szófiai ügyészség vezetője, aki mintha már meg is előlegezte volna a per kimenetelét, azt állítva, hogy az egykori sebész lehet az egyik legmagasabb rangú fehérgalléros bűnöző. Nanevet azzal vádolják, hogy másfél millió eurós kárt okozott az államnak, mert minisztériuma a H1N1-járvány idején a svájci Hoffman-La Roche drágább ajánlatát választotta a brit állami egészségügyi szolgálatéval (NHS) szemben antivirális készítmény vásárlására.

Az azonnal lemondott Nanevnek aligha lehetett más választása, hiszen a tenderen egyedül a svájci cég indult, az NHS, mint állami intézmény, nem is vehetett részt rajta. A versenykiírást a számvevőszék már korábban vizsgálta, és mindent törvényesnek talált. Nanev tagad, de ha bűnösnek találják, akár 10 évre is elítélhetik. Az egykori testőr és fekete öves karatés Bojko Boriszov vezette kisebbségi kormány másfél évvel ezelőtti megalakulásakor még ünnepelték Nanevet. A bolgár orvosi szövetség korábbi elnökeként azt tartották róla, hogy távol áll a politikai elittől, és nem lobbiérdekekből, hanem szakmai alapon kapta a miniszteri tárcát. Hamar kiesett azonban a kormányfő kegyeiből, mert elbukott az általa indított – 21 kórház bezárását és a többi finanszírozásának a csökkentését célzó – egészségügyi reform. Igaz, az országos tiltakozások láttán maga a kormány lépett vissza a tervtől.

Georgi Parvanov újságírók gyűrűjében

A minap csukták le a tavaly nyáron megbukott szocialisták vezette kormány védelmi miniszterét, Nikola Conevet, mert állítólag 20 ezer euróval próbált megvesztegetni egy bírót az ellene folyó vizsgálat leállításáért cserében. Vele együtt a bíró és a kenőpénz átadásán tetten ért pénzügyminisztériumi tisztviselő is előzetesbe került. Az ügyészség szerint Conev visszaélt a hatalmával, tárcavezetőként előnytelen szerződéseket kötött, emiatt 6,6 millió euróval károsította meg az államot. Rajta kívül az előző ciklus mezőgazdasági és szociális minisztere ellen is vádat emeltek korrupció miatt.

Számos további magas beosztású extisztviselő szintén bíróság elé került, miközben az ügyészség az előző kormány idején kötött 150, összesen egymilliárd euró értékű szerződés ügyében vizsgálódik. A rendőrség nemrég Polip néven hadjáratot indított a szervezett bűnözés ellen, több száz embert vett őrizetbe, köztük a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi tisztjét, aki a gyanú szerint az alvilág és az előző kormány között tartotta a kapcsolatot. Egy ítélet már született, Asen Drumev, az állami agráralap korábbi vezetője négy év börtönt kapott uniós agrárpénzek hűtlen kezelésével okozott 24 millió eurós kárért.

A választási kampányában korrupcióellenes akciókat és a szocialisták vezette kormány idején zajlott ügyletek kivizsgálását ígérő kormányfő megpróbálkozott Georgi Parvanov államfő elmozdításával is. A szocialista expártelnök Parvanov – a legnépszerűbb bolgár politikus, akinek két éve van még hátra második államfői mandátumából – a Boriszov-kormány legfőbb bírálója, csörtéiktől hangos a sajtó. A kormánypárt a múlt héten kezdeményezte az alkotmányos vádemelés megindítását ellene a parlamentben, ám a szükséges kétharmados többséget néhány szavazat híján nem tudta összehozni. Az indítványt, ha megkapta volna is a többséget, elemzők szerint az alkotmánybíróság elutasította volna, arra hivatkozva, hogy nem megalapozott. Az államfőt ugyanis csak hazaárulás címén lehet felmenteni a tisztségéből. Lenne azért fogás rajta, mert 2006-os kampányát 25 ezer euróval támogatta Ljudmil Sztojkov, aki egy 7,5 millió eurónyi EU-pénz elsikkasztása és tisztára mosása miatti per egyik vádlottja volt, igaz, a minap – hat társával ellentétben – felmentették.

A már-már boszorkányüldözésnek tűnő akciókkal politikai elemzők szerint hanyatló népszerűségét is ellensúlyozni próbálja a Boriszov-kormány, egyúttal meg akar felelni az EU elvárásainak. E területen javult is valamelyest a megítélése. Brüsszel a korrupció és a szervezett bűnözés bulgáriai helyzetéről készült minapi jelentésében elismerte, hogy a Boriszov-kormányban megvan a megfelelő politikai akarat, de továbbra is hiányoznak a bírósági ítéletek.

A kormánypárt népszerűsége esett ugyan, de még mindig 46 százalékon áll. A botrányos négyéves szocialista kormányzás után szinte messiásként várt Boriszov sem tett csodát, a recesszió a bolgár gazdaságot is elérte, az életkörülmények rosszabbodásával nekilódult a munkanélküliség, mára a 10 százalékot is elérte. A reformok fontosságát hangsúlyozó kormány nemcsak az egészségügy átfogó átalakításától visszakozott, hanem – a szakszervezetek ellenállása nyomán – elállt a nyugdíjkorhatár emelésétől is. Korábbi tervéről, a 2 százalékos áfaemelésről is lemondott, legalábbis nem szerepel a múlt héten jóváhagyott, 800 millió eurós megtakarítást jelentő válságellenes intézkedések között.

Ehelyett a kormány vagyonadót vezet be a nagy értékű ingatlanokra, autókra és jachtokra, valamint az 50 ezer euró feletti banki megtakarításokra. A cél, hogy a költségvetési deficitet a GDP 2,0 százaléka alatt tartsák. A deficitet tavaly azzal tudták 0,7 százalékra szorítani, hogy az idei évre halasztottak számos kifizetést, így például a vállalatok áfa-visszatérítését. Privatizációba is fogna a kormány, 55 vállalat állami részesedésének az eladását tervezi. A most jóváhagyott intézkedések közt népszerűtlen lépések is vannak, az állami szektorban 10 százalékkal csökkentik a béreket, és elhalasztják az özvegyek, valamint a 75 éven felüliek nyugdíjának az emelését. Mindezek nélkül a hiány a GDP 5 százalékára szökne fel, miközben a kormány – a tavalyi 5,1 százalékos gazdasági visszaesés után – az idén 3,8 százalékos recesszióval számol.

TÁLAS ANDREA